Bővebb ismertető
Környezetünk erősödő savasodása az utóbbi évtizedben nőtt aggasztó méretüvé. Igaz, iparvidékeken már egy évszázada észlelték a füstgázok erdőkárosító hatását, és az akkor csupán helyi gondot tudományosan is vizsgálták. Elsősorban a széntüzelésű hőerőművek, de más ipari fütőművek savas kibocsátása a második világháboru után egész bolygónkat fenyegető globális problémává fokozódott. A hatvanas évek derekától a légkör háttérszennyeződése oly mértékben megnövekedett, hogy az iparvidékektől távolfekvő, eladdig tisztának vélt Észak-Skandináviában a zuzmólegelők tömeges pusztulását okozta. Ez a rénszarvastenyésztésen alapuló archaikus lapp gazdálkodást sorvasztotta.
A károsodás üteme felgyorsult, s egy évtizeden belül a skandináv tavak vize a savas esők hatására annyira elsavasodott, hogy a növény- és állatvilág teljes vagy részleges pusztulásáról kaptunk riasztó hireket. E súlyos környezeti kihivásra válaszul - elsősorban a savtól szenvedő északi országok kezdeményezésére - megindultak a téma megismerésére irányuló kutatások. Ismereteink elmélyültek, s igy ma már nemcsak egyszerüen savas esőkről, hanem a környezet erősödő savasodásáról beszélünk.