Környezettudományi tematikus bibliográfiák 1. [antikvár]

BEVEZETÉS Környezetünk erősödő savasodása az utóbbi évtizedben nőtt aggasztó méretűvé. Igaz, iparvidékeken már egy évszázada észlelték a füstgázok erdőkárositó hatását, és az akkor csupán helyi gondot tudományosan is vizsgálták. Elsősorban a széntüzelésű hőerőművek, de más ipari fűtőművek savas kibocsátása a második világháború után egész bolygónkat fenyegető globális problémává fokozódott. A hatvanas évek derekától a légkör háttérszennyeződése oly mértékben megnövekedett, hogy az iparvidékektől távolfekvő, eladdig tisztának vélt Észak-Skandináyiá-ban a zuzmólegelők tömeges pusztulását okozta. Ez a rénszarvastenyésztésen alapuló archaikus lapp gazdálkodást sorvasztotta. A károsodás üteme felgyorsult, s egy évtizeden belül a skandináv tavak vize a savas esők hatására annyira elsavasodott, hogy a növény- és állatvilág teljes vagy részleges pusztulásáról kap t\iiik riasztó hireket. E súlyos környezeti kihivásra válaszul - elsősorban a savtól szenvedő északi országok kezdeményezésére megindultak a téma megismerésére irányuló kutatások. Ismereteink elmélyültek, s igy ma már nemcsak egyszerűen savas esőkről, hanem a környezet erősödő savasodásáról beszélünk. A savasodás, azaz a pH értékének jelentős csökkenése a vizben és a talajban is megmutatkozik, vagyis az élőhely elsavasodá-sa - látványosan vagy lappangva - lassan átterjed az egész bioszférára. A környezet elsavasodása nem csupán a közismerten toxikus nehézfémeknek /Pb, Ag, Cd/ és vegyületeiknek mobilitásét növeli meg, hanem a semleges közegben szilárd kötésű és ezért veszélytelen aluminiiua - már mérsékelten savas tavakban is - az élőlények számára is felvehető állapotba kerül, és ezzel komoly ka-