Magyar geodéziai és kartográfiai irodalom [antikvár]

Azok a szakemberek, akiknek a geodézia és a kartográfia a szakterületük, továbbá azok, akik más tudományterületeken dolgoznak, de meg akarnak ismerkedni a geodéziával és a kartográfiával, valamint azok a külföldiek, akik betekintést szeretnének kapni a magyar földmérési és térképészeti irodalomba, könyvtárukat most újabb kötettel gazdagíthatják: a Magyar Geodéziai és Kartográfiai Irodalom 3. kötetével. A mai információáradatban és a geodéziának, kartográfiának egyre bővülő szakosodásában nem kell hosszasan bizonygatnom a szakbibliográfia szükségességét és fontosságát. A jó bibliográfia sokszor házi könyvtárat helyettesít, segíti a termelésben, a kutatás-fejlesztésben, az oktatásban, valamint az információközvetítés egyéb szakterületein dolgozó szakembereket. Emellett sok időt is megtakarít felhasználójának, ha egy szerző vagy egy szakterület legfrissebben megjelent kiadványait kell gyorsan áttekinteni. Elsősorban a kötet két új vonását szeretném kiemelni. Az egyik a bibliográfiasorozat szakterületének bővülése. Ebben az újabb kötetben helyet kapott a kartográfia is. Találkozik az olvasó a magyar kartográfiatörténet, az általános térképtan, a domborzattan témakörébe eső munkákkal, technikai téren pedig a térképsokszorosítással, automatizálással kapcsolatosan is számos cikk, kiadvány és konferenciaanyag között lehet válogatni. A másik új vonás a kötet frissessége. A bibliográfiai sorozat 1., 1964- ben megjelent kötete mintegy 100 év geodéziai irodalmát ölelte fel 1960-ig, az 1974-es kiadású 2. kötet 10 év termését adta közre. Ez a kötet az 1971- 1975 évek irodalmát, tehát napjaink anyagát, kortársaink szerzeményeit ismerteti. A napi feladatok megoldásához általában több segítséget ad, mint a nagyobb időszakot felölelő kiadványok. A kartográfiai érdeklődésű olvasó viszont mindkettőt megtalálja; a régebbi kartográfiai irodalmat és 1975-ig a mait is. Növekedett a kötetben feldolgozott művek, cikkek száma is: az 1. kötetben 4500, a 2.-ban 6000, a 3.-ban pedig 6500 címszó található. Ezúton mondok köszönetet a szerkesztő bizottság munkájának átgondoltságáért, a szerzők alaposságáért és a közreműködő munkatársak lelkes tettrekészségéért. Köszönetnyilvánításom elsősorban - az időközben elhunyt - dr. Bendefy Lászlónak, az eddigi kötetek szerkesztőjének, a munka szellemi atyjának szól, aki utolsó tollvonásaival még szakmai lektora volt e kötetnek is. Személyében nemcsak e bibliográfia szerkesztőjét és több szakcsoport szerzőjét vesztettük el, hanem a magyar bibliográfia ügyének leglelkesebb, legszakavatottabb hívét is.