Magyar kisebbség [antikvár]

A Magyar Kisebbség történetéhezA repertórium elé a Magyar Kisebbségről laptörténeti bevezetést írni nem állt szándékunkban. A repertórium nyomdai munkálatai közben azonban olyan adatok jutottak tudomásunkra Bárdi Nándor szívessége folytán, amelyek a folyóirat története szempontjából igen fontosak, ám az anyagba már be nem építhetők voltak. Ismertetésüket azért is láttuk szükségesnek, mert olyan forrásokból származnak, amelyek, egyelőre, nehezen hozzáférhetők. Ennek kapcsán megemlítünk néhány, a felsorolt adatokat kiegészítő, illetve, pontosító művet is. Hangsúlyozzuk, hogy e bevezető csak vázlat a lap történetéhez, néhány fontosabb adat, adalék kiemelésével.A Magyar Kisebbségről bővebbet az alábbi műből lehet megtudni: Balázs Sándor: Lugosi üzenet. A Magyar Kisebbség című folyóirat monográfiája. Kézirat, 282 p. Ez az írás a Teleki László Alapítvány Könyvtár és Dokumentációs Szolgálatnál hozzáférhető.A folyóirat keletkezésének körülményeiről Sulyok István és Jakabffy Elemér ez időből származó levelezése is szolgáltat adatokat. Ez kéziratban a család tulajdonában található.Jakabffy Elemér Zaguzsenből (Zágujeni) származott, 1949. évi kitelepítésekor egész könyvtára ottmaradt és elpusztult. Csak terjedelmes emlékiratait vitte magával. Ennek bibliográfiai adatai a következők: Jakabffy Elemér: Lúgostól Hátszegig. Emlékirat. Kézirat, 331 p. A család tulajdonában. (Az emlékiratról, illetve, ennek alapján Jakabffy Elemér életéről ismertetést ad: Szekernyés János: Egy visszaemlékezés olvasása közben. Művelődés, 1981. 6. sz. 4546. p. Jakabffyról és lapjáról lásd még Mi-kó Imre részletes tanulmányát: Jakabffy Elemér és a Magyar Kisebbség. Korunk, 1973. 8. sz. 1198-1209. p.)Az emlékiratból néhány, a Magyar Kisebbségre vonatkozó adalék is megtudható, így például, hogy 1937. márc. 5-én betiltják a lapot; Willer József eszközli ki Tátáres-cunál a rendelet visszavonását. (233. p.) A Magyar Kisebbség cenzúrája 1937-től nehezedik meg (138. p.). 1942-től a cenzúrára kinyomtatott íveket Bukarestbe kellett küldeni, ahonnan csak hetek múlva, megcsonkítva kerültek vissza. (139. p.)A Magyar Kisebbségiek egy háromnyelvű melléklapja is volt. A román nyelvű részt, a Glasul Minoritatilori (Kisebbségek Hangja) a kormány és a közvélemény tájékoztatására szánták. A német nyelvű változat, a Die Stimme der Minderheiten a szakirodalom gyarapítását és a panaszok szélesebb körben való ismertetését szolgálta. A francia nyelvű részbe a La Voix des Minoritésbc a Népszövetségnek szánt írások kerültek. (139. p.) Mindhárom lap a Magyar Kisebbség anyagából való, a fenti szempontok szerinti tematikus válogatás. (Erről részletesebben, az emlékiraton kívül, lásd még a Magyar Kisebbség 1923., 1924., 1926. évi számait.)A folyóirat 19. évf. 2. számát (1940. jan. 16.) egy héten belül kétszer nyomták. Az első változat Jakabffy alábbi művét foglalja magába: Tegezet a kisebbségi törvény" javaslatához (2967. p.). Jakabffy Elemér családjától úgy tudjuk, hogy ez a tervezet már 1930-ban elkészült. Az 1940. évi megjelentetését azonban Budapesten kormánykörökben nem tartották aktuálisnak, s lebeszélték Jakabffyt a tervezet kiadásáról.