Magyarország könyvkiadása 1945-1969 [antikvár]

Az elmúlt huszonöt év (1945-1969) magyar könyvtermelésének legfontosabb alapadatait ismertető statisztikai táblák általában a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos adataira épültek, de egyes részekben önálló feldolgozásokkal, egyéni kutatáson alapuló új adatokkal bővítik kiadási adattárunkat. A statisztikai adatok egy részét a "Húsz év magyar könyvkiadása, 1945-1969" c. kiadvány már közölte, általában ezeket egészítettük ki, egyrészt az utolsó öt év adataival, másrészt sok új táblával. Az adatokat a Magyarországon jelenleg használt könyvstatisztikai csoportosítások szerint dolgoztuk fel. Könyvtermelésünk - helyesebben: kiadványtermelésünk, mivel a könyv a kiadványok egy bizonyos fajtáját jelenti - kiadványfajták (könyv, füzet, zenemű, kép-térkép, jegyzet, különlenyomat és vegyes kiadványok) szerint oszlik meg, a könyveket és füzeteket jelleg szerint (tudományos, ismeretterjesztő és szakirodalom, szépirodalom, ifjúsági- és gyermekirodalom, tankönyvek) csoportosítottuk. Eltértünk az eddigi gyakorlattól a tudományos, ismeretterjesztő és szakirodalom témaköri megosztásában. Az anyagnak ezt a részét a nemzetközi témaköri csoportosításnak megfelelően dolgoztuk át; így lehetőség nyílik a magyar könyvkiadás eredményeinek m,ás nemzetekéivel való részletesebb összehasonlítására is. A táblák az elért eredményeket hármas összefüggésben mutatják: megadják a kiadványok számát, terjedelmét és példányszámát. A kiadványok száma a kötetek számát jelenti (tehát minden kötet külön statisztikai egység), kivéve az utolsó öt évet, ahol a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az egyes művek számítanak egységnek. A terjedelmet általában A/5 ívekben tüntettük fel, de az átszámítás - különösen az első évtized kiadványainál - a lapszám és a könyv cm-nagysága szorzata alapján készült, emiatt nem nevezhető minden esetben vitathatatlan pontosságúnak. Az arányokat az adatok mutatják, pontosabb átszámításra lehetőség nem volt.