Mutató a Magyar Nyelvjárások 11-25. kötetéhez [antikvár]

BEVEZETÉS A Magyar Nyelvjárások. 25. kötetének megjelenése után a 11-25. kötet mutatójának elkészítése aktuálissá vált, s az előző, Sebestyén Árpád által készített mutatóhoz hasonlóan (Mutató a Magyar Népnyelv I-VI. és a Magyar Nyelvjárások I-X. kötetéhez. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 46. szám; és MNyj. 11:107-93) az idézett sorozatban jelenik meg. A mutató készítésénél figyelembe vettem az előző beosztását, alapvető elgondolásait, hogy ilyen módon szerves folytatás lehessen mind külső formájában, mind tartalmilag. A mutató az 1965 és 1983 közötti tizennyolc év alatt megjelent 15 kötet anyagát tartalmazza. Az érintett kötetekből kettő ún. emlékkönyv volt. A 17. kötetet Papp István tisztelői és tanítványai, a 25. kötetet Kálmán Béla tisztelői és tanítványai írták az ünnepeltek 70. születésnapjára 1971-ben, itt. 1983-ban. A tartalommutató híven követi az előző mutató beosztását és, formáját. A hivatkozásban a Nyr. gyakorlatát alkalmazom. A tárgymutató mint a készítőt leginkább próbára tevő rész okozta nekem is a legtöbb gondot, hogy a kellő részletesség és a szükséges tömörség egyensúlyát megtaláljam. A könnyebb olvashatóság kedvéért mindenütt a legkevesebb megkülönböztető nyomdai jelet alkalmaztam, a vessző és a pontosvessző elégnek látszik a —vei együtt a címszavak, a lelőhelyek elkülönítésére. A szómutatóban használom a / jelet akkor, ha a címszó első része változatlanul ismétlődik egy változó utótaggal. A szómutató nem tartalmazza a szógyűjtések anyagát, pl. Balogh László szamosszegi szójegyzékéből vagy Penavin Olga kórógyi szótárából. A földrajzinév-gyüjtések anyagát az előző mutató gyakorlatának megfelelően bevettem a szómutatóba. A helynévmutatóban az idegen nyelvű és magyar változatban is meglevő hely-, ÉL. helységnevek hivatkozása mindig a megfelelő magyar névnél található.