Nemzetiségi Bibliográfia 1992 I. [antikvár]

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 1978 szeptemberétől a magyarországi nemzetiségi könyvtárak koordinációs központja. A báziskönyvtári hálózat módszertani felügyelete, az állományépítő munka irányítása mellett kezdettől fogva a kisebbségkutatás alapjául szolgáló dokumentációs feladatokat is ellátta. A témakörben már korábban is számos tanulmánykötet, bibliográfia és adattár látott napvilágot. Kiemelkedik ezek közül a Nemzetiségek Magyarországon című sorozat, amely külön kötetekben foglalja össze a hazai német, román, szlovák és délszláv (horvát, szerb, szlovén) nemzetiségekkel kapcsolatos, 1945 és 1975 között megjelent kiadványokat. 1985 óta e sorozat anyagát évenként jelentettük meg. Az "idők szava" 1992-ben hozta magával (mintegy kényszerítette) a továbblépést, áttértünk a nemzetiségi vonatkozású adatok számítógépes feldolgozására és szerkesztésére. Ezzel egyidőben lehetőség nyílt a határainkon túli - elsősorban a közép-európai - nemzetiségekkel és etnikumokkal foglalkozó cikkek és tanulmányok bibliográfiájának összeállítására. A nyolcadik évfolyamába lépő kiadvány az 1992. évi kötettel kezdve szerkezetében megújult, tartalmilag bővült. Igyekeztünk mind a 13 hazai nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó irodalmat figyelemmel kísérni. A kutatói munka megkönnyítése céljából olyan tárgyszórendszert dolgoztunk ki, amely egységbe foglalja a korábbi kötetek témakörökre bontott anyagát. Az összeállítás következő részét két névmutató (szerzők és közreműködők), illetve a "témaként" említett személyiségek betűrendes jegyzéke teszi teljesebbé. Ezt követi a földrajzi helyek mutatója, melyben település- és városnevek, megye-, régió- és országnevek egyaránt szerepelnek. Külön lista készült az egyesületek, alapítványok, pártok, mozgalmak neveiből is. A kötet végén közzétesszük a feldolgozott újságok és folyóiratok jegyzékét, valamint a szemlézést végző munkatársak betűjelét, illetve nevét. A bibliográfia két része között a címleírások azonosítási száma teremt kapcsolatot. Ezt a számot az egyes cikkek összes tárgyszó-előfordulásánál feltüntetjük. E kapcsolat eredményeként a cikkek mellett tetszőleges számú tárgyszó alkalmazható anélkül, hogy a címet egynél többször le kellene írni, így a kötet áttekinthető marad.