Nyomárkay István [antikvár]

Részlet a könyvből:Nyomárkay István vallomása pályájárólNagyon kockázatos és nehéz vállalkozás az embernek saját magáról pályaképet adnia, mert könnyen lehet, hogy amit én mondjuk talán lényegesnek vagy fontosnak tartok a saját munkáim közül, az utókor - ha és amennyiben egyáltalában foglalkozik velük - nem azokat fogja fontosaknak tartani; de vállalva ezt a kockázatot, mégis megkísérlem néhány rövid pontban összefoglalni azt, amit hát pályámról mondani tudok, és amit mondani kívánok.Először is a gyerekkoromról. 1937-ben, március 16-án, Budapesten születtem, de gyerekkoromat egészen 1948 őszéig vidéken töltöttem: Makón. Ez a nyugodt, vidéki gyerekkor azt hiszem, hogy későbbiek során is meghatározó volt az életemben; talán ennek köszönhetem azt, hogy igyekszem mindig nyugodt és kiegyensúlyozott, sőt derűs is lenni. Csak sajnálni tudom azokat a kisgyerekeket, akiktől napjainkban az igen korai, erőltetett pályaorientáció folytán lényegében elveszik azt az időszakot, amelyik azután döntő hatást tud gyakorolni egész későbbi életükre.