Olvasásismeret [antikvár]

BEVEZETÉS összeállításunk elsősorban a tanárképző főiskolák könyvtár szakán bevezetett "Olvas áspszicholőgia, olvasáspedagögia" cimu három féléves tantárgy (melynek tanterve olvasásszociolögiai témákat is tartalmaz); valamint az ELTE könyvtár szakán oktatott "Olvasásismeret" egy féléves tárgy tanításához és tanulásához kiván segítséget nyújtani azzal, hogy - korántsem a teljesség igényével - csokorba gyűjtötte az olvasás szociológiai, pszichológiai és pedagógiai szempontú vizsgálatának főbb eredményeit, gondolatait. Az emiitett szempontok természetesen nem különíthetők el élesen egymástól, hiszen egy-egy olvasási jelenségnek (pl: irodalmi izlés, olvasmányok befogadása stb.) egyaránt - és egyszerre - vannak szociológiai, lélektani és pedagógiai vonatkozásai. A jegyzet olvasójának ezt a tényt nem szabad szem elől tévesztenie, mégha összeállításunk - a jobb áttekinthetőség és didaktikai tagoltság céljából - a három nézőpontot általában kUlön-kUlön is érvényesiti. Munkánk során arra törekedtünk, hogy az olvasáskutatással kapcsolatos - elsősorban hazai - szakirodalom megállapításait tematikusan rendezve mutassuk be. Ezért (valamint terjedelmi okokból) nemcsak az önálló kiadványokból, hanem a szakcikkekből is csak szemelvényeket közlünk. Itt említjük meg, hogy ugyanilyen okokból e szemelvényeket is többnyire átszerkesztve: rövidítésekkel, esetleg eredeti folyamatuk megváltoztatásával adjuk közre. (Ugyanakkor a lelőhelyek feltüntetésével biztosítani kívánjuk a közlemények eredeti formában és terjedelemben történő tanulmányozásának lehetőségét is.) A publikációk gondolatmenetének megbontásából származó hátrányokat egyrészt ezzel a - jegyzet céljaira alkalmasabbnak itélt - uj szerkezettel, másrészt azzal igyekeztünk csökkenteni, hogy az egyes részletek közé gyakran rövidebb-hosszabb (tipográfiailag elkülönített) összekötő - magyarázó szövegeket iktattunk be- mindezzel biztosítva (amennyire lehetett) a mondanivaló folyamatos és rendszeres kifejtését. Összeállításunk tehát nem igazán jegyzet, de nem is tipikus szöveggyűjtemény: műfajilag e kettő között helyezkedik el. Ugy véljük, hogy - inkább előbb, mint utóbb - el kell készülnie a magyar olvasáskulmra átfogó kézikönyvének. Jelenleg azonban - nem régóta müveit kutatási területről lévén szó - több fontos kérdés vár még alaposabb és kellő mélységű feltárásra: nem egy olvasási jelenség-