A közoktatásügy Budapesten [antikvár]

A főváros oktatásügye a világháború kitörését megelőző években világvárosi jellegű lett. Azzá tette egyrészt a tanulóknak sokirányú oktató nevelése, másrészt a tanítóság egyetemének rendszeres továbbképzésére irányuló törekvés, melynek első csirája primitív tanfolyamok lefektetése, kulminálása pedig a Pedagógiai Szeminárium és Könyvtár felállítása. Azzá tette a legkülönbözőbb iskolatípusok kiszélesbítésére irányuló kísérletek egész sora, új iskolafokozatok megteremtése, a meglevő régiek átformálása s a gyakorlati élet követelményeihez való közelebb hozatala. A világvárosi jelleg nyilatkozik meg a kisegítő iskolák továbbfejlesztésében, a különféle tanfolyamok, mint beszédhibás, kosárfonó, pamutmunka-, analfabéta, slöjdkurzusok létesítésében. E világvárosi szellem hívta létre az iskolai oktatás kiegészítésére szolgáló német és francia nyelvi, a hegedű-, zongora- és kézügyességi tanfolyamokat, a játékdélutánok létesítését, a polgári iskolával kapcsolatos kerti iskola intézményét, mely a jövő iskolájának első hírnöke s alapítása szintén a világháború kitörését megelőző időszakra esik. A világvárosi jelleg kialakulását igazolja a tanügyi kiadások meredeken felfelé ívelő vonala is, mely minden kommentár nélkül bizonyítja, hogy mennyit áldozott a székesfőváros a szorosabb értelemben vett kultúráért, az ország szívének közművelődéséért. Ezzel a ténykedésével a főváros vezető helyet biztosított magának a kontinens többi városa között.