Bővebb ismertető
Bevezet es
A Magyar Tudományos Akadémia l^/i iiyar;in falkórést kapott az OL^tatási kormányzattól: vegyen részt a közoktatás távlati fejlesztésének előkészítésében, dolgozza ki az általános műveltség tartalmanak, szintjének várható alakulását az ezredfordulón, s kiemelten azokat a feladatokat, amelyek ebből a közoktatásra hárulnak.
Áz Akadémia vállalva a feladatot, elnökségi szintű bizottságra, az Elnökségi Közoktatási Bizottságra (SKB) ruházta a konkrét munkálatokat. 1975 szeptemberében megalakult az iilíB 3 egyidejűleg létrehozta három albizottságát a matematika, a természettudományok, illetőleg a társadalomtudományok gondozására. .A széleskörűen kibontakozó tevékenység során új igények is adódtak: a testi és lelki nevelés feladatai, valamint a technikai felkészítés teendői. ]izek nem voltak besorolhatók az albizottságok programjába, így gondozásukra külön munkacsoportok létesültek.
A matematikai és természettudományi nevelés koncepciója megfelelő előzményekre alapozva, jól körvonalazott i-rátiyban indult el. A matematikai műveltség-tartalom kidolgozása előnyben volt a többi területhez képest, mivel 1974-ben megkezdődött az általános iskolai új — eredetileg „komplex" — matematika tanterv fokozatos bevezetése. Az albizottság a tanterv anyagával, módszereivel egyetértve fejlesztési munkálatait a középiskolára összpontosíthatta, különös tekintettel az általános iskolai új matematikai koncepció kiterjesztésének tartalmi, metodikai és iskolai alkalmazása tekintetében. Egyöntetű volt az a vélemény, hogy a középiskolai matematika-oktatásnak a bevezetés alatt álló általános iskolai tantervre kell épülnie, anyagában és módszereiben annak szerves folytatását képezve.
A természettudományos nevelés önálló .gazdája volt a Természettudomájiiyi Albizottság, amely a hetvenes évek elején kialakult koncepció továbbfejlesztését tekintette feladatának. ni koncepció a t;erméüaattiidora.'dnyok önazesénok