Bevezetés a tudományos ismeretterjesztésbe IV. [antikvár]

A MEZŐGAZDASÁGI ISMERETTERJESZTÉS NÉHÁNY MÓDSZERTANI KÉRDÉSE^ Aligha kerülhető meg a kérdés, ezért talán legcélszerűbb rögtön az elején tisztázni: beszélhetünk-e egyáltalán külön a mezőgazdasági israeretteriesztés módszertanáról. Véleményem szerint nemigen, hiszen a jó, élményszerű előadásnak, vitának, bemutatónak a módszertani jellemzői - kis túlzással - függetlenek attól, hogy művészettörténelemről, fizikai jelenségekről vagy éppen agrotechnikai kérdésekről van-e szó. Ugyanakkor az ismeretterjesztésünk, oktatásunk célja, témája megköveteli magának azt a formát és módszert, amely számára a legmegfelelő'bb. Ebből a szempontból már valóban megvannak a mezőgazdasági ismeretterjesztésnek is a módszertani differencia specifikái, azaz a más tudományágaktól elkülönitő jellemzői. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ezeket a módszereket csak a mezőgazdasági ismeretterjesztésben lelhetjük fel. Inkább ugy fogalmazhatunk, hogy a mezőgazdasági ismeretterjesztésben nagyobb arányban fordulnak elő, mint a társadalomtudományi vagy más természettudományi előadásokon. Továbbmenve az is kézenfekvő, hogy e területen belül is differenciáltan jelennek meg a különböző metodikai eljárások. Más módszereket alkalmazunk akkor, amikor nem mezőgazdasági szakembereknek kivánjuk bemutatni az élelmiszergazdaság eredményeit, gondjait, másokat a nag;>^üzemi szakmai át- és továbbképző tanfolyamokon, a különböző akadé- X Jelen cikket Balaton Gyula és Zentai Gabriella tanulmányainak felhasználásával készttettem el, amelyek teljes terjedelmeikben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Választmány módszertani kiadványában találhatók meg.