Egészségnevelés és közművelődés [antikvár]

Az egészség megtartására való törekvés nem új keletű; már az ókori népek tudatosan foglalkoztak egészségük mgóvásával. A középkor hatalmas járványainak hatására a közegészségügyben betegségcentrikus szemlélet alakult ki. A 19. század végétől kezdve a figyelem fokozatosan ismét az egészség megőrzésére irányult. hatékony megelőzés nem képzelhető el egézségnevelés nélkül. Az egészségnevelés kiemelkedő hazai képviselői, mint például Fodor József, az egészségtudomány itthoni meghonosítója, markusovszky Lajos, az Országos Közegészségügyi Egyesület alapító tagja mindig szoros kapcsolatot, kölcsönhatást láttak az egészség megtartására irányuló törekvés és az egéyn neveltetése, műveltségi színvonala között. Az egészségügy legjobbjai ma is hivatásuknak tekintik ezt a munkát. Ez különösen így van napjainkban, amikor már nem egyes betegségek megelőzése a fő cél, hanem az egészségnek az egészséges életmóddal való megtartása. Az életmód formálása viszont elképzelhetetlne az egész életen át tartó tanulás, művelődés nélkül, amely a test és a szellem együttes, kiegyensúlyozott fejlesztése útján teljesedhet ki.