Életminőség-fejlesztő speciális mozgalmak a fogyatékosságügyben [antikvár]

Részlet a könyvből: "A szerző az EVSz egészség-meghatározásából és a Károsodások, fogyatékosságok és rokkantságok nemzetközi osztályozásából kiindulva, valamint az elérhető irodalom áttekintése alapján az életminőséget az egyén és a társadalom kapcsolata kifejeződéseként értelmezi. Az életminőség vizsgálatában is ezt a felfogást javasolja, nem ért egyet az egészségi állapotnak és következményeinek egyetlen mérőszámmal való regisztrálásával. Keresi a választ a "kit, mikor, ki és hogyan vizsgáljon?" kérdéseire. Véleménye esetében, tevékenységünk tervezésekor és az eredmény értékelésekor minden esetében, tevékenységünk tervezésekor és az eredmény értékelésekor minden esetben szükséges az életminőség vizsgálata. A páciens önértékelését és a közvetlen hozzátartozó páciens-értékelését tartja fontosnak. A klinikai gyakorlatban az egyszerű, nem időigényes, de pontos módszerek híve. Szükségesnek tartja, hogy a fogalom az orvosképzésbe bekerüljön."