Bővebb ismertető
Amikor a magyar közoktatás problémáinak megoldását keressük, igen ritkán gondolunk a ráfordítások és a szolgáltatási eredmények összefüggéseire. Ennek egyik fontos oka, hogy a közszolgáltatásokkal kapcsolatban általában sem érvényesül az „értéket a pénzünkért" elv. Amennyire természetes, hogy egy étteremben udvarias kiszolgálást és jó minőségű ételeket várunk a pénzünkért, annyira nem nyilvánvaló még, hogy ennek a tudatos „fogyasztói magatartásnak" ki kellene terjednie az adópénzekből finanszírozott egészségügyi vagy oktatási szolgáltatásokra is.
A magyar közoktatásra fordított pénz nemzeti összterméken belüli aránya mára elérte azt a szintet, ahol az oktatás finanszírozási problémái nem kezelhetőek az erre a célra fordított források növelésével. Ezzel szemben az oktatással szembeni kihívások hatalmasak; bizonyos oktatási-képzési ágak szükséges expanziója és az egyre pontosabban dokumentált eredményességi problémák pótlólagos források bevonását teszik szükségessé. Az ellentmondás csak akkor lesz kezelhető, ha a közoktatásban minden eddiginél jobban érvényesülnek hatékonysági szempontok. Az e lapokon olvasható OPEK-elemzésnek nem az a célja, hogy szűk látókörű, fiskális szempontok érvényesítését segítse elő, hanem az, hogy feltárja a hatékonyság érvényesülését korlátozó problémákat, és a döntéshozók figyelmébe ajánlja a hatékonyság és eredményesség szempontjainak erőteljesebb összekapcsolódását biztosítani hivatott változtatásokat, újabb adalékokkal szolgálva a témáról szóló oktatáspolitikai diskurzushoz.