II. Közművelődési Nyári Egyetem 2000. [antikvár]

Szendröné dr. Font ErzsébetVidékfejlesztés és közművelődésHa fejlesztési politikáról beszélünk, akkor általában a pénz és az ezzel kapcsolatos érdekek jutnak az emberek eszébe. A vidékfejlesztési politikának a központjában az ember áll. Az az ember, aki minden vidéken, minden tájon megalkotta saját kultúráját, amely kultúra abból fakadt, hogy minden egyes tájon másféle erőpróbának volt kitéve az ember, másféle táj vette körül, másfajta munkakultúrát, termelési kultúrát kellett neki meghonosítani. Más anyagokkal volt körülvéve, másképpen kellett építkeznie, másképpen kellett öltözködnie, más volt a tápláléka.Ez a másság a magyar vidék" szó értelmezésében is megjelenik. A vidék a helyi értékeket és az abból fakadó sajátosságok sokszínűségét jelenti, az ott élők közötti belső összetartozást. Nos, ez az az erő, amiből építkezni lehet. A vidékfejlesztési gyakorlat tényleg nem szólhat másról, csak az emberről. Nem elsősorban a mezőgazdasági, műszaki fejlesztésről, gáz-programokról, autópálya építési programokról van itt szó, hanem arról, hogy a vidékeken élők - akik oda kötődnek és oda húzza őket a gyökereik - a falvakban tudjanak maradni és ott meg tudjanak élni.Mi még szerencsések vagyunk, mert még csak" a 24. órában vagyunk. A múlt hetet volt alkalmam Spanyolországban eltölteni, és ott már azt tapasztaltam, hogy helyenként túl későn cselekedtek. Amikor a földből, sárból épített vidéki házak összeomlanak és már csak egy kis földhányás jelzi, hogy itt valahol egy falu volt és csak a templomtorony romja ágaskodik a pusztaságban, az nagyon szomorú látvány. Az óriási gabonatáblák között néhány nagy traktor jelzi a mai életet, és köztük ezek a szikár templomtornyok a múltat jelzik. Ők már túljutottak azon, hogy mosolyogjanak a vidékfejlesztésen, ott már komolyan veszik ezt a feladatot. De a közelmúltban találkoztam amerikai kollégákkal, akik Európába jöttek vidékfejlesztést gyakorolni. Amerika két partvidéke között létezik ugyanis a vidéki Amerika", ahol szintén megtapasztalták, hogy mit jelent a fejlett világ perifériájára kerülni.Az előttünk lezajlott néhány évtizedben több olyan tendencia érvényesült, ami a vidékfejlesztési gyakorlatot életre keltette. A technikai haladás például, amely egyesek számára kiváltságos pozíciót eredményez, mert aki a tudás, az információ birtokában van, az kézbe tudja venni a saját sorsát, az ismeretek, kapcsolatok hozzák a pénzt is. Ugyanakkor a másik oldalon, aki mindennek hiányában van, a vidéki népesség, aki ezekhez az eszközökhöz nem tud automatikusan hozzájutni, aki nincs benne a vérkeringésben, nos, a vidéki népesség kimarad az ismeretekből, a technikai haladás lehetőségeiből, és a talpon maradás esélyéből is.Egy másik nagyon alapvető tendencia a globalizáció. Egyre kiterjedtebb üzleti vállalkozások hálózzák be a világot, egyre fokozódó tömegtermeléssel,7