Iskolarendszerünk távlati fejlesztéséről [antikvár]

PKCS Közleményei-4. AZ 1990-ES ÉVEK NEVELÉSÜGYI RENDSZERÉNEK ELKÉPZELHETŐ MODELUE ELOSZO Ha a nevelésügy távlati alakulásáról - akárcsak két évtizedre előretekintő- elképzelést alkotni kívánunk, elvileg többféle módon járhatunk el. Értékpróbájukat az adja, hogy melyikük nyújt a valósághoz, a valós szocialista társadalmi fejlődéshez közelebb álló eredményeket. Egyik "óvatosnak", "biztonságosnak" látszó módszer: trendek vizsgálata és extrapolálása, annak jóslására, hogy a ma is láthatóan változó számszerüségek, tartalmi, módszerbeli átalakulások stb.-ek két évtized elteltével "előreláthatóan" hogyan fognak alakulni. Az ellenkező végletet ^^ i viszont: a jövőről alkotott racionális eszményi elképzelések, kívánalmak csokorba foglalása jelentheti. Magam - bevallottan és hangsúlyozottan - az utóbb emiitett szemléleti módhoz közelebb álló megoldást választottam. Egyrészt azért, mert a mai helyzetből kiolvasható nevelésügyi "trendek" nem érhetnek sokkal többet az olyanoknál, mint amilyeneket a vasút megjelenése idején a közlekedés jövőjére nézve a postakocsi-forgalom "trendjeiből" lehetett volna "kiolvasni", másrészt azért, ^ mert meggyőződésem (a bevezetőben erre kitérünk), hogy átmeneti szocialista társadalmunk a tu- L/^ dományos-müszaki forradalom idején oly fordulatok előtt áll, amelyek a sokkalta magasabbszintü nevelésügyet - politikai döntések nyomán - élő lehetőséggé, s egyúttal a meg nem álló fejlődés szükségletévé Is teszik. ' E téren előbb 1970-ben "A Nagy Modell kérdései stb.majd 1973-ban "A Nagy Modell kérdéseiről" c., kéziratban közreadott munkáimban már részletesen elköteleztem magam. Az itt következő vázlatban tehát szükségképpen a bennük kifejlett, túlnyomóan megszilárdult, s részben tovább érlelődött gondolataimat kell - nem kevés ismétléssel, s nem kevés kihagyással - papirra vetnem; természetesen igyekezvén a célhoz szabott csoportosításra, s egy-két ujabban előbukkant kérdésem hozzájuk kapcsolódó megválaszolására. E tanulmány - társadalmi, tudományos-műszaki, nevelési kérdések, kibernetikus megoldási lehetőségek figyelembevételével - a szocialista társadalom fejlődésének megfelelő jövő nevelésügyünk alapkérdéseit, kívánalmait és elképzelhető körvonalait kívánja felrajzolni; természetesen, a hiteles jóslás igénye nélkül. Téziseket, vitakérdéseket vet fel; vázlatokat ad lényegesebb kérdések, megoldások közelítéséhez. Mintái pedig arra szolgálnak, hogy szemléltessék egy-egy elgondolás vagy megoldás kivihető voltát; részletei, adatai viszont korántsem véglegesek vagy irányadóak. 1. A KÉRDÉS IDŐSZERŰSÉGE Nem véletlen, hanem jól felismerhető történelmi-társadalmi előfeltételeken alapszik az,hogy fejlődő szocialista társadalmunkban a nevelésügy átalakításának kérdése napirendre került. A) Az osztálynélküli társadalom megvalósítása, a kommunista mozgalom világnézete alapján sajátos, különleges követelményeket támaszt a neveléssel szemben. E társadalom nevelésügyének alapvonásait, tudományos és politikus előrelátással, a marxizmus klasszikusai határozták meg. Ezek közé tartozik: valamennyi ember minden oldalú és többféle foglalkozásra is képző nevelése; az oktatás és a termelőmunka összekapcsolása; a politechnikai képzés gondolata; a forradalmi és fejlődési célokból fakadó kommunista erkölcs, a kollektivitás érvényesülése a nevelésben.