Bővebb ismertető
Előszó 1597 őszén, tehát négyszáz évvel ezelőtt, a római Santa Dorotea templom egyik kis termében kezdődött el Európa első ingyenes iskolájának működése. Az első tanítványok a legszegényebb néposztály egészen gondozatlan gyermekei voltak, akiknek nagyobb részét a Katalóniából származó, már negyvenedik évét betöltött pap, Kalazanci Szent József úgy édesgette oda apró ajándékokkal, mert felismerte, hogy "ha a gyermekeket zsenge koruktól fogva vallásosságban és ismeretekben nevelik, biztosra vehető, hogy boldog lesz egész életük folyása." "Scholae piae": "Kegyes iskolák" lett a neve. Ez kettőt jelentett: egyfelől utalt az oktatás istenfélő, keresztény jellegére, másfelől a tanítás ingyenességére. Eleinte csak írást, olvasást és számolást tanítottak itt, de a fejlődés során később középfokú osztályokkal is kiegészítették. A főgondot az elemi iskolára fordította Kalazancius. Ez volt a piarista iskolák maradandó hatásának a magyarázata és sikerének oka azokkal szemben, akik elemi tanítással nem foglalkoztak. A négyszáz éves évforduló alkalmával tartjuk Kecskeméten a magyarországi piarista iskolákban tanító valamennyi szerzetes és világi pedagógus számára azt a konferenciát, melynek az a feladata, hogy elmélyedjünk Kalazancius atyánk lelkiségében, pedagógiai gyakorlatában, és felismerjük ma hogyan kell teljesítenünk nevelői küldetésünket a piarista iskolákban. Ebből az alkalomból nyújtjuk át munkatársainknak ezt a két írásművet, melyet a Generálisi Kongregáció adott ki. Bárcsak a "con-sensus" vagyis az "együtt-érzés" megszületne bennünk Kalazancius atyánk szellemiségével!