Mire jó az egésznapos nevelés? [antikvár]

Az iskolai munka átalakítása kikerülhetetlen feladat. A köznevelésnek valóban döntő tényezőjévé" válik a pedagógus, legfőképpen azért, mert a gyakorlati tennivalókat korántsem lehet mechanikusan kiemelni sem a tantervből, sem a nevelési tervből. Nagyon igaz, hogy ... nincs az a rossz tanterv, amelyet - bizonyos határok között - ne ellensúlyozhatna a hozzáértő és tapasztalt pedagógus sajátos művészete. S ugyanakkor ez a tétel nem fordítható meg: a jó tanterv semmit .sem ér megfelelő pedagógusok, megfelelő pedagógiai konszenzus nélkül". (Faludi Sz., 1972. 20.1.) A megfeleléshez pedig sokkal több kell, mint eddig valaha. A kötöttségék oldásával, az alkotó szabadság lehetőségével párhuzamosan növekszik a gyakorló pedagógusok feladatköre és felelőssége. Az oktatás-nevelés összetett, sokrétű folyamatában tisztán kell látni az összefüggéseket, hogy a mindennapi munka számtalan mikro döntésében ki-ki megfelelően járhasson el. Az iskolarendszer végül is belülről újul meg: olyanná válik, amilyenné mi - pedagógusok -formáljuk, ahogyan élni, együtt élni tanítunk-tanulunk, kísérletezünk, bizonylatunk, tervezünk, döntünk". (Kozma T., 1976. 2.1.) Az iskolának - mint ismeretes - egyre teljesebben át kell fognia a gyermekek életét. Ebben a megközelítésben egészen más színben tűnik fel a gyermekek tanórán túl iskolában töltött ideje is. A napi 8-10 órás iskolai tartózkodás alatt - egész napon át - nevelési hatások érik a gyereket. Egyaránt egésznapos nevelést kap tehát a napközis, az iskolaotthonos és a klubfoglalkozásban részt vevő tanuló. Elöljáróban jó ha tisztázzuk, melyek a különböző egésznapos formák jellemző jegyei: A napközis foglalkozás a tanításon kívüli időben folyik, váltakozó tanítás esetén váltakozó műszakban.