Párbeszédek a művészetpolitikáról [antikvár]

Amidőn 1974 februárjában a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége - a SZOT kulturális, agitációs és propagandaosztályának egyetértésével és támogatásával - megindította a művészetpolitikai nyílt vitákat, az MSZMP X. kongresszusa, majd a művészeti szakszervezetek VII. kongresszusa határozatainak megfelelően tett kezdeményező lépéseket a szakszervezeti tagság ideológiai, politikai, művészetpolitikai, esztétikai nevelésére. Az 1977. év végéig megtartott hét vita iránt megnyilvánult érdeklődés igazolta ennek a kezdeményezésnek szükségességét, hatékonyságát, eredményes voltát. Az MSZMP azóta született több fontos határozata, így a XI. kongresszus, a Politikai Bizottság 1977. december 28-i, majd a Központi Bizottság 1978. április 19-20-i dokumentumai is rendre hangsúlyozták, hogy a mindennapi gyakorlatban következetesebben szükséges érvényre juttatni kulturális politikánk bevált elveit és módszereit, rendszeresebbé kell tennünk a kulturális vezetők, az alkotók, a közművelődés munkásainak ideológiai képzését, továbbképzését, ismereteinek gyarapítását. Mintegy megerősítette a művészeti szakszervezetek és az MSZMP Budapesti Oktatási Igazgatósága esztétikai tanszéke vitasorozatának fontos voltát, szükségességét az MSZMP Központi Bizottságának 1978. április 19-20-i határozata, amidőn hangsúlyozta: „A marxista-leninista elmélet művelésének, az új problémák tudományos elemzésének, az ideológiai kérdések tisztázásának nélkülözhetetlen feltétele az alkotó vita. A kommunistáknak, különösen az ideológiai területen dolgozóknak, aktívabb részt kell vállalniuk a vitákban, következetesebben kell képviselniük marxista- leninista világnézetünket. A politikai szövetség nem jelentheti a viták mellőzését, a vitákat viszont úgy kell folytatni, hogy a szocialista eszmék befolyása és a politikai szövetség egyaránt erősödjék". Kulturális politikánk elvi és gyakorlati kérdéseinek megismerésében, tisztázásában bevált fórum lett a művészetpolitikai nyílt viták sorozata. Az időszerű művészetpolitikai, művelődési kérdéseket olyan előadók világították meg, mint Ancsel Éva, Aradi Nóra, Búza Márton, Fukász György, Gerő János, Hermann István, Kéri Elemér, Köpeczi Béla, Maróthy János, Poszler György, Pozsgay Imre, Szilágyi Péter, Tóth Dezső, Tőkei Ferenc, Vitányi Iván, Zoltai Dénes.