Bővebb ismertető
A magyar közművelődés történetében voltak nagy korszakok: az 1848 előtti évtizedek (a reformkor), a 20. század eleje (a Galilei-kör ideje), a 30-as évek (a népfőiskolák, a nagy művelődési mozgalmak kibontakozása), a 80-as évek. Mindegyikben arról volt szó, hogy maga a társadalom állott fordulópont előtt, a művelődési aktivitás megnövekedése, irányának megváltozása így az egész társadalom mozgásának tükrét nyújtotta.
Az elmúlt tíz év nem tartozik ezekhez a nagy korszakokhoz, ám ugyanakkor hősi kor a javából, hiszen a közművelődének az átalakulás nehéz időszakában ezer problémával kellett szembenéznie, és nem is tudta mindet megoldani. Ám ugyanakkor hősi korszaknak kell ítélnünk, mert a változások nagy viharában is helytállt, nemcsak meg tudott maradni, de sokban meg is újult, és puszta létével is azt bizonyítja, hogy szervesen hozzátartozik a magyar társadalom életéhez, felemelkedéséhez.
1976-ban született Gyulán, jelenleg is itt él. Egykori középiskolájában, az Erkel Ferenc Gimnáziumban tanít magyart és történelmet, 2006-tól a Bárka folyóirat szerkesztője.
Első novelláskötete 2003-ban jelent meg, Szindbád nem haza megy címmel, a Tiszatáj Alapítvány gondozásában.
Második kötete, az Árnyas utcai szép napok ugyancsak a Tiszatájnál, a 2008-as könyvhéten látott napvilágot, s ugyanúgy elbeszéléseket-novellákat tartalmaz.
A térképnek, háttal címmel 2010-ben jelent meg kispróza-kötete, a Gyulai Hírlap Kiadó szerkesztésében.
A 2011-es könyvhétre Kis és egyéb világok című kritikakötetével jelentkezett a FISZ-nél, amely 2015-ben, ugyancsak a könyvhétre, Ki mondta, hogy jó volt című regényét is kiadta.
2015 őszén jelent meg – Farkas Zoltán, az Ektomorf zenekar énekesének közreműködésével – Outcast című életrajzi kötete, az Athenaeum gondozásában.
Novelláit angol, német, olasz, román és szerb nyelvre fordították le.