Bővebb ismertető
A kötet tanulmányai annak a kutatási folyamatnak az állomásait tükrözik, amelyeknek célja a magyar neveléstörténet egy-egy érdekes fejezetének új szempontú, új történeti forrásokat felhasználó bemutatása. Elsősorban az ELTE Neveléstudományi Intézetében működő neveléstörténészek munkáit adja közre a kötet, és remélhetőleg a kutatási folyamat további állomásairól is módunk lesz nyomtatott formában beszámolni. A szerencsésen gazdagodó neveléstörténeti szakirodalomban e tanulmánykötet helyét ott jelölnénk ki, ahol a problématörténeti megközelítés és a klasszikus értelemben vett forrásfeltáráson alapuló történeti kutatás találkozik. Ilyen értelemben jelent újdonságot például a gyermektanulmánnyal, a reformpedagógiával való foglalkozás, de a felekezeti iskolaüggyel foglalkozó írások is beleillenek az új szempontok - új források" tematikájába. Mikortya György tanulmánya az evangélikus pedagógusképzés eddig még feltáratlan forrásain alapulva tekinti át e felekezet neveléstörténetileg még alig kutatott korszakát. Felkai László tanulmánya a zsidó pedagógiai sajtó felívelő időszakát mutatja be alapos forráskritikai elemzéssel. Olyan korabeli sajtótermékekre hívja fel a figyelmet, amelyek eddig még nem kerültek a neveléstörténeti érdeklődés homlokterébe. Szabolcs Éva tanulmánya a gyermektanulmányi mozgalom, gondolkodásmód kezdeteinek feltérképezésére vállalkozik - korántsem a teljesség igényével. Az eddig még nem elemzett korabeli sajtó áttekintésével arra keresi a választ, hogy mi módon jelent meg Magyarországon a 19-20. század fordulóján a szakmai közgondolkodásban az újfajta pedagógiának, a gyermekről való újfajta gondolkodásmódnak a lehetősége. Mann Miklós tanulmánya a két világháború közötti pedagógiai sajtó fontosabb írásainak feldolgozása alapján igyekszik bemutatni a reformpedagógia nevezetesebb irányzatainak magyarországi hatását, a jelentősebb külföldi gondolkodókra vonatkozó szakirodalmat. Az 1945-50 közötti korszak ellentmondásos oktatáspolitikáját, azon belül az oktatásügy minisztereinek működését, koncepcióit tárgyalja Mann Miklós tanulmánya a miniszterek beszédeinek és a korabeli pedagógiai sajtóban megjelent írásainak elemzésével, bemutatásával. A kutatáshoz nyújtott segítségükért köszönetet mondunk az OPKM munkatársainak. A bibliográfiai gyűjtőmunkában való közreműködésükért Gombos Norbertet Sárközi Évát és Varga Kovács Amarillát illeti köszönet.