A cigány-magyar különbségtétel és a rokonság [antikvár]

I. BEVEZETES I.i. A kutatás perspektívája A monográfia egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei falu cigányközösségének kutatásán keresztül mutatja be a cigány-magyar különbségtétel hétköznapi működését, a cigány közösségek belső szerveződését és változásaikat az elmúlt tizenöt évben. A kutatás alapvetően kulturális antropológiai munkának tekinthető, fő módszere a részt vevő megfigyelés. Miután több hónapot éltem úgynevezett cigánysorokon, -telepeken és hátrányos helyzetű cigány közösségekben, ez az a perspektíva, ahonnan e fenti közegek képe kirajzolódik. 2000-ben, másodéves kulturális antropológus hallgatóként, akkori évfolyamtársammal három hónapos terepmunkát végeztünk egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei falu, Gömbalja' cigánytelepén. Egy telepi család látott vendégül minket, az ő hétköznapjaikból ismerhettük meg ezeket a közegeket, élhettük át a történéseket. Az azt követő több mint tíz évben terepmunkánkat folytatva, folyamatosan visszajártunk, követtük az ott történt változásokat.^ A könyv tehát elsősorban ennek a kutatásnak a tapasztalataira épül, ennek a falunak a példáján követhetjük nyomon, hogy az etnikai megkülönböztetés hogyan része egy falu hatalmi viszonyainak, miként függ össze a helyi osztálypozíciókkal. Konkrét példákon mutatom be, hogy az etnikai és osztálypozíció összefonódása hogyan alakítja a cigány közegek megélhetési és identifikációs stratégiáit, valamint az etnikai alapon történő önszerveződés lehetőségeit. Ezekből a példákból kiderül, hogy a fenti összefonódás erőtelejesen hat a cigány közegek belső szerveződésére, elsősorban a rokonsági kötelékek felértékelődésére. így könyvem másik fő témája a rokonság kérdése, hiszen ezek a kötelékek kiemelt szerepet kapnak mind a megélhetést, mind az identitást tekintve, amely hatást gyakorol a nemi szerepek alakulására, a gyermeknevelés kérdéseire, tehát a cigánytelepen élők életének szinte minden aspektusára. ' Gömbalja fantázianév, a falu valós nevét a kutatásban szereplő személyek érdekében anoniraizáltam, hasonlóképpen jártam el a könyvben szereplő személyek nevével, és más helység nevekkel. ' 2007-ben egy másik kutatás keretében két hónapot töltöttem egy másik Borsod-Abaúj-Zemplén megyei falu cigánysorán, főként az iskola és a család viszonyátvizsgálva. Kapcsolatom akkori házigazdáimmal szintén máig tart. Ezeka kutatások alapvetően kulturáhs antropológiai terepmunkák voltak, fő módszerük a részt vevő megfigyelés. Habár a fentiek mellett számtalan cigány tematikájú kutatásban vettem részt a régióban, több mint ötven interjút készítettem falvakban, kisvárosokban tanító tanárokkal, valamint polgármesterekkel vagy különösebb pozíciót nem betöltő, helyi emberekkel, a fenti két kutatás alkotja könyvem gerincét, a többi tapasztalat mindezeket árnyalja, kiegészíti, színesíti.