A mai Lengyelország [antikvár]

A LENGYEL NÉP A TÖRTÉNELEM TÜKRÉBEN Európa a középkorban, Lengyelország történelmi szerepének kezdetekor, három önálló egységre tagolódott : a földrajzi, politikai, világnézeti és faji különbségek alapján kifejlődött latin-keresztyén, görög-keresztyén és hún-török hagyományokon alapuló nomád kultúrközösségre. Lengyelország, politikai egyesülése után - mely az Oderán túl lakó polyánoknak nevezett szlávok fejedelmének, a Piast-dinasztia első történelmi személyiségének : Miecislawnak (960-992) hatalma alatt következett be - a latin-keresztyén kultúra részese lett s első uralkodója népét német szerzetes papok bebocsájtása és térítői munkája után a keresztyénség számára meg is nyerte (992). Miecislaw fia és utóda : Chrobry Boleslaw (992-1025) már mint keresztyén uralkodó kért a pápától királyi koronát, mellyel 1025-ben meg is koronáztatta magát. A politikai egység összekovácsolása után a lengyel nemzet elé a következő századokban külső nehézségek tornyosultak : a csehekkel folytattak háborút Szilézia birtokáért, Pomeránia és Danzig (Gdansk) miatt a német lovagrenddel állottak folytonos harcban, akiket csak az 1410-ben aratott grunwaldi győzelemmel sikerült véglegesen visszaszorítaniok, kelet felé az orosz és a tatár hatalmakkal küzdöttek.