Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:"1849 határkőként zárja le a reformkort. A magyarság megkisérlete, hogy saját erejéből teremtse meg a feudalizmusból a kapitalizmusba való átlépés feltételeit, törekvését azonban Világos lehetetlenné tette. - A polgárosodás megvalósítása nem a független nemzet müve volt, de lassan mégiscsak nekilendült. Az ötvenes években nehezen tudjuk nyomát felfedezni. A háboru okozta gazdasági kimerültség, az elesettek és kivándorlottak előidézte vérveszteség olyan lelki depressziót idézett elő, amelyben a mult lényegesen fontosabbnak látszott a jövőnél, a multban pedig egy idealizált nép történetét keresték.Molnár György a reformokban serdülő ifju volt, a szabadságharcban tizennyolcévesen vett részt. Mind a nagy reménységeket, mind az ötvenes évek lehangoltságát legfogékonyabb életkorában vette át. Akár irodalmi munkásságát, akár gazdag levelezését vagy nagy rendezői megoldásait figyeljük, azt állapithatjuk meg, hogy állandó beállítottsága még legteremtőbb napjaiban is a meg nem szünő nosztalgia 1848-49 után. Az elveszett paradicsom rendezője ő."