Anyanyelv, kultúra, közösség [antikvár]

Közép- és Kelet-Európa a rendszerváltás keservei mellett ma a nemzetek és nemzeti kisebbségek közötti csaták és csatározások korát éli. A hosszú évtizedek elfojtása után a feltörő nemzeti érzés nem csak az egyes nemzetek újra megfogalmazódó önazonosságának keretét adja, hanem, ha ez együtt jár a többségi nemzet kizárólagosságra törekvésével, akkor a nemzeti érzés nem csak az egyes nemzetek újra megfogalmazódó önazonosságának keretét adja, hanem, ha ez együtt jár a többségi nemzet kizárólagosságra törekvésével, akkor a nemzeti kisebbségekkel szembeni hol lágyabb, hol keményebb fellépést is maga után vonja. Ha e konfrontációba egy kisebbség védelmében az "anyaország" is bekapcsolódik, a a "megbírált" fél az érdemi viták és tárgyalások helyett a "bíráló" ország kisebbségi politikáját veszi célba, akkor máris nyitányánál vagyunk annak a mindenkor tragikus színjátéknak, amelynek igazi kárvallottjai mindenekelőtt a nemzeti kisebbségek. Hihetetlneül széles itt a szerepek skálája, kinek-kinek kultúrája, történeti hagyományai, politikai gyakorlata és ösztöne, demokráciájának fejlettsége és korlátainak mértéke szerint.Ugyanakkor az is szembetűnő, hogy Közép- és Kelet-Európa népei sokszor riasztóan nem ismerik az itt élő nemzeti kisebbségek problémáit. Azokét, melyekkel nemegyszer több évszázada együtt és egymás mellett élnek. Nem ismereik a kisebbségeknek a többségtől eltérő történelmét, kisebbséggé válásának históriáját, önálló belső fejlődésének útját és törvényszerűségeit, miként hagyományait, szokásait sem. És ezért nemegyszer a kisebbségi igényeknek és kívánságoknak már a puszta megértése is nehézségekbe ütközik.