Az átmenet közéleti értékei a mindennapi életben [antikvár]

Dologtalan olvasó!" Ez a könyv szándéka szerint azokat az értelmezési kereteket tárgyalja, amelyek az erdélyi magyar kisebbség számára érthetővé tették az átmeneti időszak első éveit. Tézise az, hogy - minden látszat ellenére - a közvélemény-formáló elit csak részben befolyásolta közönsége világ- és jövőképét. Ez ahhoz a paradox helyzethez vezetett, hogy a rendszerváltással fokozatosan kialakuló új rend" legitim volt ugyan legfőbb elemeiben, de érvényes nem. A kötet alapját egy - a firenzei European University Institute keretei között megírt - doktori disszertáció képezi. Nyugat-Európában kutatni és írni az erdélyi kisebbségről elsősorban azért nehéz feladat, mert az erdélyi magyarság (ha eltekintünk a hozzá kapcsolódó kisebbségpolitikai vonatkozásoktól) ott gyakorlatilag ismeretlen. Ezzel magyarázható, hogy a könyv időnként kénytelen olyan információkat közölni, amelyek a hazai olvasó számára közhelyek (vagy legalábbis annak számítanak, ami nem mindegy). Szintén a más egyetemi környezettel, illetve egy ott normálisnak tekintett értelmiségi habitussal magyarázható, hogy a könyv teljesen alkalmatlan arra, hogy valamilyen gyakorlati cél elérésére szolgáljon eszközként. Jelen munka a közvélemény-formálók és a publikum közötti viszonyt három elméleti keretben szerette volna tárgyalni. Az egyik a legitimitás és érvényesség kérdése, amely - ha néha rejtetten is - végigvonul az egész kéziraton. A második a közélet és a magánélet viszonya, a köz, a közérdek, a közügy jelentősége a magánérdek, magánügy tematizálásában. Mennyire lehet legitim a magánügy, ha nem kapcsolódik semmilyen közügyhöz? Ez a téma megjelenik ugyan a feldolgozott levelek elemzése során, de átfogó elméleti megalapozásra most nem volt hely.