Beszélő kövek [antikvár]

Védőborítója kopottas, széleknél néhol szakadozott.
Hogyan kerültek Stonehenge építményének hatalmas kőtömbjei felállításuk helyére? Miképpen konzerválódtak a bronzkor északi körzetének holttestei? Hogyan jósoltak a teknősbékák páncélzatából a kínai papok sok ezer évvel ezelőtt? Miképpen kerültek az ugariti házak romjai közé a krétai Kamaresz-vázák töredékei? Miért űzte el II. Ammisztamru király mind a két feleségét? Miképpen működtek az ókori Palesztina ércolvasztói? Hogyan szelídítették meg a szkíták a lovakat? Mi került elő a dél-oroszországi kurgánokból? Kiket nevezhetünk keltáknak? Ki volt a rejtélyes „elchei hölgy”? Mit tudhatunk meg a Mahábbárata hősénekeiből? Miért tér meg Asóka király a buddhizmushoz? Mit szimbolizálnak az ősi Mexikó kicsiny agyagszobrocskái? Hogy került a kokacserje Peruba? Hol áll a Nap-kapu és a Puma-kapu? Volt e valamilyen kapcsolat a hajdani San Agustin lakosai és a Húsvét-szigetek lakossága között? Hogyan dolgozták fel az ősi időkben a rengeteg aranyat a quimbayák? Bernhard Jacobi e könyvében az olvasó nemcsak az itt feltett kérdésekre talál kimerítő és régészeti-történeti kutatásokon alapuló tudományos választ, hanem számtalan hasonlóan érdekes, ismereteket bővítő tény „birtokosává” válik. A régészeti leírásokat a kötetben közölt mintegy másfélszáz fotó és ábra, a helyszíneket pedig a közölt rajzos térképek segítenek felidézni sok ezer év távlatából.