Ciszterciek [antikvár]

Lapjai / lapélei foltosak
Lékai ​Lajos ciszterci szerzetes a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen Szekfű Gyulának kiváló tanítványa volt, néhány évig a Ciszterci Rend egri gimnáziumában tanított. 1947-től az Egyesült Államokba emigrált magyar ciszterciek közösségének tagja lett. 1956-tól a dallasi katolikus egyetemen a történelem professzora. Tudományos kutatásait céltudatosan a Ciszterci Rend múltjának szentelte. Mindent elolvasott és feldolgozott, amit rendtörténeti szintézisében alkalmasnak talált felhasználni. Nemcsak a kiadott forrásokat és irodalmat tanulmányozta át, hanem levéltárakban fontos dokumentumokat kutatott fel, elsősorban a rend szülőföldjén, Franciaországban. Ezek új és határozott ismereteket nyújtottak addig homályban maradt történésekről, így a ciszterci kollégiumok, főiskolák működéséről és a francia ciszterci monostorok 17-18. századi életéről. Első rendtörténeti szintézise 1953-ban jelent meg „The White Monks” (A Fehér Barátok) címen. Ezt néhány év múlva francia és német fordítás és átdolgozás követte. Kutatásait ezután is kitartóan folytatta, hogy tisztázza a még homályban maradt területeket. 24 éves fáradhatatlan munka után jelent meg második szintézise, amely nemcsak bővítése az elsőnek, hanem egészében új mű, jóllehet felépítésében az elsőt követi. Lékai neve és műve a ciszterci rendtörténetírásban ettől kezdve fogalommá vált. Flamand, spanyol, japán és olasz nyelvre is lefordították könyvét, amelynek magyar fordítását most kezében tartja az olvasó. A könyv első része időrendben tárgyalja a Ciszterci Rend történetének nagy korszakait 1098-tól napjainkig. A második rész bemutatja, mit adott a rend a lelkiség, a tudomány, a liturgia, az építészet és művészet terén, mi volt a jelentősége a laikustestvérek intézményének és a női monostoroknak. Különösen jelentős a ciszterci gazdálkodásról írt fejezet. Az egyháznak és a társadalomnak tett szolgálatokról is értékes áttekintést ad. A harmadik rész bőséges eligazítást nyújt a rendre vonatkozó irodalomról és az egyes fejezetek feldolgozásához használt forrásokról, értekezésekről. A függelékben találjuk a legrégibb ciszterci okmányok fordítását, statisztikát az apátságok személyi állományáról a 16. századtól, és történeti térképeket a férfi monostorok elterjedéséről. Végül a magyar olvasó áttekintést kap a ciszterciek magyarországi történetéről is Hervay Ferenc tollából. 17 kitűnő illusztráció gazdagítja a kötetet. A könyv címe azt fejezi ki, hogy a ciszterciek magas célkitűzéseik mellett részei voltak a mindenkori társadalomnak, s annak problémái őket is érintették. Lékai nem kendőzi a rend belső életében felmerült ellentmondásokat, viszályokat, gyarlóságokat és botrányokat, de ugyanakkor mesterien érezteti a rend múltja és értékei iránti megbecsülését. Műve a maga témakörében sokáig alapvető marad, amelyet a tudományos világ, a történetírás és az egyház történetében elmélyedni akaró olvasó nem nélkülözhet.