Csodaszarvas III. [antikvár]

Mire szolgáltak a szkíta aranyszarvasok?Fodor István (Budapest - Szeged)Régóta közismert, hogy az eurázsiai steppe első nagy lovasnomád népének, a . szkítáknak a szarvas - ma úgy is mondhatnánk - címerállata volt. Ezernyi példányban őrzik az egykori ötvösmíívészek alkotásai, amelyek Kelet-Európában zömmel aranyból vagy elektronból - arany-ezüst ötvözetből Ázsiában pedig bronzból készültek. Alakjuk is eléggé változatos, bár leggyakrabban felhúzott lábakkal, nyújtott nyakkal, hátravetett aganccsal jelenítették meg őket. Hosszasan vitáztak a tudósok, milyen póz ez: fekvő, ugró, avagy repülő? Nem vitás, hogy ilyen testhelyzetet a szarvasok egyik fajtája sem vesz fel, s nem is a való életből ellesett pillanatot örökítettek meg a régi mesterek. E szarvasok csak az ősi szkíták képzeletében, hitvilágában éltek, tehát valóban csodaszarvasokvoX-tak, mesés teremtmények. Olyan lelkes lények, amelyek baj esetén segítségére siettek az arra érdemes embereknek, utat mutattak a vándorlásra kényszerült közösségeknek vagy azok vezetőinek. Nem csak futni, de repülni is tudtak, s egyetlen iramlással elképzelhetetlen távolságra jutottak.Bizonyára igazuk lehet azoknak a kutatóknak, akik úgy vélik: a szarvas a szkítáknak ugyanúgy totemállata, totemőse volt, mint a mi távoli elődeinknek. Sokan az iráni szkíták önmagukra használt népnevét (szaka) is 'szarvas nép'-nek. fordítják. Igaz, nem volt már a totemizmus élő vallási képzet a honszerzés előtti magyarságnál, de már a szkíták korában (Kr. e. VIII-III. század) sem. A csodás szarvas mindkét nép hiedelmében vezető, irányt mutató állatként élhetett. (S élt később a kereszténységben is.)'Az alábbiakban azonban nem a szarvas hitvilági szerepéről fogunk szót ejteni, hanem arról a több mint egy évszázada vizsgált kérdésről, hogy mi volt a szkíta kori szarvasábrázolások gyakorlati szerepe, mit is díszítettek e magas művészi kivitelű alkotások.A nagyméretű aranyszarvasokat a legutóbbi ideig pajzsdísznek vélték a kutatók, hozzátéve, hogy azok díszpajzsokra voltak erősítve, s fejedelmek vagy nagy hatalmú nemzetségfők rangjelző jelképei voltak. E feltevés alapjául a Kubán-vi-