Égi és földi szerelmek [antikvár]

Életünk tele van képekkel. A képek nagy részében nem nehéz eligazodni, mert konkrét értelmük van. Botticelli Primavera című képén egy fiatal férfit és nőalakokat látunk fákkal és virágokkal övezett környezetben. A kép azonban nemcsak látvány, jelentése is van. Itt például a növények és a fiatalok a tavaszt, a megújulást, a fiatalságot jelentik. A kép elvonatkoztatható a látvány valóságtartalmától, jelképpé válik. De ha a kép alá ezt írtuk volna: Hermész, Aphrodité, Hóra, Flóra, Zephürosz és a három Grácia, akkor már azt is tudnunk kell, kik voltak ők. A képolvasásnak ezen a szintjén - sajnos - nagyon sok olvasó megtorpan. Ki is az a Hermész? Ki is az a Zephürosz? Kik voltak a három Gráciák? És ha nem ismerjük e mitológiai alakokat, illetve a történetüket, akkor az őket ábrázoló műalkotást csupán a szemmel látható (formai) tulajdonságok alapján tudjuk szemlélni, illetve elemezni. A formáiról, színeiről, a formák elrendezéséről (komponálásáról) stb. tudunk csak beszélni, véleményt mondani. De a műalkotás mélyebb rétege (tartalma) megfejthetetlen marad számunkra. Pedig a tartalom és a forma együttes ismerete nyújthat számunkra igazi esztétikai élményt.