kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ányos Pál - Fejér karácsony [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/776/5084776.jpg "Ányos Pál - Fejér karácsony [antikvár]")
Fejér karácsony [antikvár]
Ányos Pál, Bódás János, Csanádi Imre, Czikéné Lovich Ilona, Fejes Ádám, Gárdonyi Géza, Herschmann István, Jankovich Ferenc, Németh László, Prohászka Ottokár, Szarka Géza, Széchenyi Zsigmond, Tompa Mihály
A Karácsony megünneplése az ókorba (első említése a 340-es évek tájáról van) nyúlik vissza. Formája az évszázadok során változott, de a lényeg ugyanaz: Jézus születéséről való megemlékezés. December 25-re azért tették az ünnepet, hogy elhomályosuljon a Napisten (a perzsa eredetű Mithras) ünnepe melyet a téli napforduló körül ültek. így lett a pogány ünnep Jézusnak, az örök Napnak az ünnepe. A karácsonyi ünnepkörhöz sok szokás, népi hiedelem fűződik - némelyik szintén nyomon követhető az...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A Karácsony megünneplése az ókorba (első említése a 340-es évek tájáról van) nyúlik vissza. Formája az évszázadok során változott, de a lényeg ugyanaz: Jézus születéséről való megemlékezés. December 25-re azért tették az ünnepet, hogy elhomályosuljon a Napisten (a perzsa eredetű Mithras) ünnepe melyet a téli napforduló körül ültek. így lett a pogány ünnep Jézusnak, az örök Napnak az ünnepe. A karácsonyi ünnepkörhöz sok szokás, népi hiedelem fűződik - némelyik szintén nyomon követhető az ókorig. Így kétféle módon történt az ünneplés: az egyházi szertartások és a népszokások által. Érdekes tény, hogy mai világunk egyik legelterjedtebb népszokása a karácsonyfa állítása alig néhány száz évre nyúlik vissza: az első feljegyzés a 17. század elejéről maradt fenn, Elzászból, s a 19. században terjedt csak el rohamosan. Magyarországon is a 19. század első harmada táján kezdett megjelenni főúri családoknál, majd a század végére vált tömegessé. Századunk elején - Révay lexikona szerint - „főképpen a jegenye ritkábban a lucfenyőt használják". Az ünnep népszokásai között megtalálhatók nemzetközileg ismertek, és helyi sajátosságok is.
Termékadatok
Cím: Fejér karácsony [antikvár]
Szerző:
Ányos Pál
,
Bódás János
,
Csanádi Imre
,
Czikéné Lovich Ilona
,
Fejes Ádám
,
Gárdonyi Géza
,
Herschmann István
,
Jankovich Ferenc
,
Németh László
,
Prohászka Ottokár
,
Szarka Géza
,
Széchenyi Zsigmond
Tompa Mihály
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9630394170
Méret: 130 mm x 200 mm
Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza, Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............