Ifjúságszociológia [antikvár]

Fordulat az ifjúságszociológiában új kiindulópontok (Gábor Kálmán) Perifériáról a centrumba A jelenlegi kötetünk új, bővített kiadása a Civilizációs korszakváltás és ifjúság (1993) című munkánknak. A könyv kiadása óta eltelt több mint egy évtized az ifjúsági korszakváltásnak mint az ifjúságszociológia alapvető paradigmájának felvetését igazolta. Ennek a szemelvénygyűjteménynek összeállításakor arra törekedtünk, hogy a nyolcvanas évektől magyar fiatalok életében bekövetkezett változások, a perifériáról a centrumba kerülés kihívásai mind elméleti, mind metodológiai szempontból értelmezhetők legyenek. Úgy gondoljuk, hogy ez a kötet az ifjúságszociológiával foglalkozók számára egyszerre jelenthet kiindulópontot, és adhat alapot az ifjúsági korszakváltás koncepcióval kapcsolatos vitáknak, új, kritikai megközelítéseknek. Generációs szakadék, két irányú utca, elkötelezetlenek A kötet első részének címe az Előzmények, Margaret Mead: Kultúra és elkötelezettség. A generációk közti új viszonyok a hetvenes években és Kenneth Keniston: Az elkötelezetlenek. Az elidegenedett fiatalok az amerikai társadalomban című szemelvényeket tartalmazza. Margaret Mead tanulmánya azt írja le, hogyan alakult a kultúrához való és a generációk közötti viszony, mit jelent a generációs szakadék. Mead azt mondja, hogy a kommunikációs, információs társadalom megjelenése korszakváltást jelent és generációs szakadék jön létre. A generációs szakadék abból fakad, hogy a fiatalok életének természetes velejárója az információ, a számítógép, a globalizáció. A fiatalok érzékelik a változásokat, világra való nyitottság jellemzi őket. A generációk közötti szakadék úgy tűnhet el, ha például a fiatalok mozgalmai megjelennek a felnőttek világában, illetve a felnőttek követni kezdik a fiatalok mintáit. Azaz Mead azt hangsúlyozza, hogy az ifjúsági korszakváltásnak igen fontos eleme az is, hogy a fiatalok mintakövetőkből mintaadókká is válnak. E fejezet másik szemelvényében Kenneth Keniston új szemléletmódot ír le, amelyet az elidegenedés szemléletmódjának nevez. Ez ellentmond a hagyományos amerikai kulturális szemléletnek. Az elidegenedés szemléletmódja nem más mint az én saját világának, és az esztétikum világának megtalálása és/vagy keresése.