Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez [antikvár]

ELŐSZÓ AZ „IRATOK A NEMZETISÉGI KÉRDÉS TÖRTÉNETÉHEZ" CÍMŰ SOROZATHOZ. Az osztrák-magyar monarchia 1918-iki összeomlásáig a magyar politikai élet főtartalmát különösen két kérdés alkotta: a nemzetiségi és az osztrák kérdés. Minthogy a trianoni béke elszakította tőlünk a nemzetiségek lakta országrészeket, Ausztriától pedig elváltunk, e kérdések mint ilyenek lényeges belső átalakuláson mentek át: korábbi sajátos belpolitikai jellegüket elveszítették és az országunkon kívül szakadt nemzetiségeinkkel és Ausztriával való vonatkozásaik miatt külpolitikai érdekű problémává váltak. E két kérdés alapos ismerete nélkül az újabbkori magyar történelem nem érthető meg. Szerencsére a bécsi levéltárak megnyílása épen e két kérdésre olyan kutatások lehetőségét adta meg, melyekre korábban még csak nem is gondolhattunk. Ezért helyezett Társulatunk elnöke Klebelsberg gróf abban a szerves programúiban, melyet az újabbkori kutatásokra felállított, különös súlyt a nemzetiségi kérdés és az osztrák összbirodalmi kísérletek oklevéltárának kiadására. A nemzetiségi érzés először az államfentartó magyarságban. ébredt tiszta öntudatra s az irodalmi mozgalmakon