Bővebb ismertető
Ajánlás
A magyar kultúra és Szent Benedek szerzetesei a magyar államiság kezdete óta szoros kapcsolatban voltak. A Szent Benedek Regulája szerint élő szerzetesek fontos szerepet játszottak a magyarok keresztény hitre térítésében. Magukkal hozták az európai kultúrát, amely gyökeret vert a magyar talajban. Az egyetemesség közvetítői voltak az irodalomban, a zenében, az építészetben, úgy, hogy a magyarság európaivá, az európaiság pedig magyarrá vált.
Móser Zoltán képei erre a kultúrára emlékeztetnek bennünket. A középkori bencés monostorok Magyarországon szinte kivétel nélkül elpusztultak. A folyamatosságot ma valamennyire Pannonhalma és Tihany őrzi. A magyar topográfia tanúskodik arról, hogy milyen sok helyen voltak monostorok az országban, amelyeket vagy királyok, vagy nemesek alapítottak. Ennek a kis albumnak a képei a bencések építészeti emlékeit mutatják. Szent Benedek törekvése nem más, mint a tevékenység és a szemlélődés egysége. A bencés építőművészet törekvése a harmónia és rend megteremtésére évszázadok múltán is beszédes. Szent Benedek világa a rend világa. Szent Benedek a végtelen, stabil kozmikus rendet leképezi a mindennapokra, és a szerzetesek életfeladata a Regula szerint, hogy életüket a soha nem változóhoz igazítsák, és önmagukban és közvetlen környezetükben rendet teremtsenek.