Magyar történet V. [antikvár]

Részlet a könyvből:Mária Terézia halála után nem sokáig váratott magára a nagy francia forradalom, mely az előtte elnyúló évszázadoknak annyi hagyományát és értékét semmisítette meg. Barokk szellem és az öröklődő uralkodói hatalom abszolutizmusa, rendi gondolkodás és a privilegiáltakat eltartó birtokrendszer, vallásosság, egyházi és világi tekintélytisztelet, mindez egyik napról a másikra ócskaságként zsibvásárra került és nagy európai nemzetek kebelében alig akadt többé ember, aki értük valamit adott volna. Az új világ a győzelmes, egész Európával dacoló francia forradalom ideáin épült fel, az új szellem liberalizmus néven terjedt el egyik néptől a másikhoz és alakított át államot, társadalmat, kultúrát és gazdaságot. a legtöbb államban az abszolutisztikus kormányrendszert formális átmenet nélkül váltja fel a liberális konstitucionalizmus, pedig e kettő között hosszú eszmei fejlődés húzódik meg, melynek során a régi, a barokk-rendi, abszolutisztikus gondolat lassankint darabokra töredezik, s az új liberális szellem mindinkább megszilárdul. Ezt a romboló és egyben építő munkát a felvilágosodás végezte, mely külön, messze látható állami megjelenési formát nem teremtett magának, de a régi állami formák alatt, azok megtartásával annál gyökeresebben sikerült neki a társadalmat és kultúrát, az állam igazi hordozóit átalakítania.