Régi magyar históriák [antikvár]

Kötéstábla / borítója kopott
Bogdán István új könyvében is régi korokat, régi históriákat faggat, hogy előző két kötetéhez hasonlóan (Régi magyar mesterségek, Régi magyar mulatságok) a magyar múlt művelődés-, tudomány- és technikatörténetének elfeledett vagy rejtőzködő adataival ismertesse meg olvasóit. Csaknem egy évezred történelmét kalandozza be a szerző, hogy a ma hazai tudományos és technikai forradalmának hajszálgyökereit felkutassa. A bánya- és kohóipar, a nyomdatechnika és a papírgyártás 18-19. századi hőskorát idézi föl, amikor például Debreczeni Mártonról, Röck Istvánról, Türk Györgyről és másokról készít portrét. De hírt ad az első valóban tudományosan művelt térképészeti munkákról vagy korszerű mezőgazdálkodásról. De szó esik a könyvben lovagi tornáról magyar módra a végeken, a hírszerzés őseire bukkan, amikor a török világ neves íródeákjairól ír, vagy régi gazdasszonyok boszorkánykonyhájába pillantva, a ma ismét divatos gyógyfüvek párlatairól beszél. Bogdán István régi korokat, régi embereket vallat, de a múltban mindig a jövőbe - jelenünkbe - mutató újat fedezi föl.