Sánchez gyermekei [antikvár]

BEVEZETÉS Ez a könyv egy Mexico Cityben élő szegény családról szól^ a családfőről és négy gyermekéről. Az apa, Jesús Sánchez, ötvenéves, Manuel harminckettő, Roberto huszonkilenc, Consuelo huszonhét, Marta pedig huszonöt. Az a célom, hogy az olvasónak belülről, a nyomortelep egyszobás otthonában mutassam be a családi életet és a nevelést egy nagy latin-amerikai város szívében, ahol megkezdődtek a gyors társadalmi és gazdasági változások. Mexicói munkám során 1943 óta a családkutatás számos módszerével kísérleteztem, öt család című munkámban megpróbáltam az olvasót bepillantáshoz juttatni öt közönséges mexicói család életébe öt közönséges hétköznapon. Ebben a kötetben mélyebb betekintéshez igyekszem alkalmat nyújtani új módszerem segítségével, úgy tudniillik, hogy az öt közül egy család minden tagja tulajdon szavaival mondja el az élete történetét. Ilyen módon több szemszögből, összesített körképszerűen látunk minden személyt és a család egészét is, meg a mexicói szegénysorsúak életének számos vonatkozását. Egyes mozzanatok ismétlődése függetlenül személyes előadásban valószínűvé teszi és több oldalról hitelesíti a tényanyag nagyobb részét, ilyenformán összehangolja a különböző önéletrajzok egyéni nézőpontjait. Feltárja továbbá a családtagok emlékezetének különféleségét egy-egy eseménnyel kapcsolatosan. Ez a párhuzamos önéletrajzi módszer a kutatói személyességet is háttérbe szorítja, mert az elbeszélők szavainak nem kell átjutniuk egy középosztálybeli amerikai agyának torzító szűrőjén. Ezzel a módszerrel, azt hiszem, sikerült kikerülnöm a szegénység kutatásának két közismert buktatóját: az érzelgést és a túlzóan rideg ábrázolást. Végül remélem, hogy ilyen módon sikerül megismertetnem az olvasóval azt az érzelmi kielégülést, amit az antropológiai leírások hideg műszavai nem közvetítenek, bár a kutatása alanyaival együtt dolgozó antropológusnak van benne része bőven. Minálunk is alig van, de az elmaradott országokban még keve-