Sült galamb? [antikvár]

Részlet: "Bevezető: Ellentétes-e a magyar nemzeti érdekekkel a csak magyar nyelven oktatás? Ha azt a kérdést szegeznénk száz találomra megszólított magyarnak, hogy milyen nyelven kell megszervezni egy magyar egyetemen az oktatást, túlnyomó többségük furcsán nézne ránk, majd odavetné a „napnál világosabb" választ: természetesen magyarul. Ha a találomra megszólított magyarok a Magyarországgal szomszédos országokban élnének, válaszaik talán nem lennének annyira magabiztosak, mint a magyarországiak válaszai, de azokban is többségben lenne az „evidens" válasz: magyar egyetemen magyarul kell tanítani. S persze nem csak az egyetemen kell a kisebbségi magyaroknak magyar nyelven tanulniuk, hanem a középiskolában és az általános iskolában is, sőt: ha óvodába járnak a magyar gyerekek, legjobb, ha kizárólag magyar nyelvű óvodába járnak. Ezzel a magától értődő, nyilvánvaló válasszal ma már nem mindenki ért egyet. Van, aki például helyteleníti, hogy egy magyar tannyelvű elit gimnáziumban kizárólag magyarul folyik a tanítás, mondván, hogy a kisebbségi magyar diák számára az lenne a leghasznosabb, ha anyanyelvét és az államnyelvet egyaránt magas színvonalon tudná, s e cél eléréséhez az államnyelv tanítása, illetve az államnyelven való tanítás is szükséges. Egy-egy oktatási intézmény tannyelvének megválasztása tehát vitákhoz vezethet, különösen ott, ahol több nemzetiség él együtt. Ismeretesek azok a küzdelmek, amelyeket a többségi nemzetek folytattak s folytatnak a kisebbségi tannyelvek visszaszorítására vagy száműzésére. A kisebbségi nyelvek Közép-Európában többé-kevésbé veszélyeztetett nyelvek, veszélyeztetettségük mértéke a politikai széljárásoktól függ. Ebben a helyzetben szokatlan, meglepő, egyeseket talán sokkoló kérdés lenne, ha megkérdeznénk: Összeegyeztethető-e a magyar nemzeti érdekekkel a kizárólag magyar nyelvű oktatás? Kötetünkben ezt a kérdést járják körül a környező országok magyar nyelven (is) oktató egyetemeinek és főiskoláinak vezetői, tanárai és diákjai. A véletlen úgy hozta, hogy 2004. július 7-én részt vehettem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyik kari ülésén Csíkszeredában. Egyik napirendi pont megtárgyalása és lezárása követte a másikat, mígnem úgy a 12. pont környékén felborult az ülés rendje, ugyanis az egyik tanár azt az ártatlannak"