Száz rejtély a magyar történelemből 2. [antikvár]

A MAGYAR JOVATETELMennyi az annyi?jóválétel vagy kártérítés fizetése a vesztes államok részéről az általuk okozott károkért az első világháborút követő békeszerződésekkel keiiilt be a nemzetközi jogrendszerbe. A jóvátétel olyan eszközzé vált, amely alkalmas volt a legyőzött országok háború utáni gazdasági és politikai ellenőrzésére. A második világháború után Németország egykori szövetségeseivel folyó tárgyalá-uniónak okozott károkat, egyetlen megoldás kínálkozik; elvenniNémetországtól és szövetségeseitől mindazt, amit csak el lehet venni." A magyar jóvátétel összegének a szövetséges nagyhatalmak hosszadalmas egyeztetését követően háromszázmillió dollárban történő végleges megállapítása Majszkij elgondolásánál lényegesen kedvezőbb, még akkor is, ha tudjuk, hogy a Magyar-tárgyalássorozat a magyar komiány és a Szovjetunió érdekelt képviselő Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) között. A magyar kormány sikertelenül próbálkozott időhúzó taktikával, a gyorsított ütemben lefolytatott, és a szovjet fél által diktált feltételek között zajló tárgyalásokat követően, az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. június 15-én kénytelen volt aláírni a magyar-szovjet jóvátételiA magyar-szovjet jóvátételi egyezmény aláírása Moszkvában, 1945. június 15.sok során ezen országok jóvátételi fizetési kötelezettsége már nem is képezte vita tárgyát, véleménykülönbségek csupán a kártérítés összegének megállapítása körül alakultak ki.Magyarország esetében - Finnország példáját alapul véve - Ivan Majszkij külügyi népbiztos-helyettes a következőképpen képzelte el a jóválétel teljesítését; Magyarország 10 éven keresztül évi kétszázmillió dollár értékű árut szállított volna, ami végső összegében kétmilliárd dollárt tett volna ki, ezenfelül terhelte volna bizonyos jóvátételi objektumok elkobzása is. Majszkij a csatlós országok részéről ily módon teljesítendő jóvátétel összegét tizenkétmiiliárdban határozta meg. Mivel véleménye szerint sem Németországnak, sem szövetségeseinek a készletei nem fedezik a Szovjet-ország által ténylegesen teljesített ősz-szeg ennek többszöröse volt. A kártérítés összegét 1945. január 20-án, Moszkvában állapították meg úgy, hogy azt hat év folyamán ánjban kellett törleszteni. A kártérítés összegéből kétszázmillió dollár a Szovjetuniót illette meg, a Csehszlovákiának és Jugoszláviának járó kártérítés összege pedig százmillió dollárt tett ki.A fegyverszüneti egyezmény aláírására Moszkvába utazott magyar delegáció már a fegyverszüneti egyezmény tanulmányozásakor kérte, hogy a kártérítés időtartamát hat évről tiz évre terjesszék ki, és a törlesztést csak 1946. január l-jén kelljen megkezdeni. A magyar kormány e kérését a szövetséges hatalmak elutasították.Az egyezmény aláírását követően indult meg a jóvátétel részleteiről folyóegyezményt, amely a magyar gazdaság szempontjából katasztrofális és teljesíthetetlen feltételeket tartalmazott. A szakértők szerint a szerződésben vállalt kötelezettségek a nemzeti jövedelem 19 százalékát, a fegyverszüneti egyezményben előirt összes teher a nemzeti jövedelem 27 százalékát tette ki. A helyzetet az is súlyosbította, hogy a jóvátételi egyezményben az ámkat az 1938-as világpiaci árakon számolták el.Ráadásul a magyar tárgyalóküldöttség kiszolgáltatott helyzetben ült tárgyalóasztalhoz, hiszen a magyar gazdaság szinte teljes egészében szovjet irányítás alatt állt. A Vörös Hadsereg az ország megszállásakor lefoglalta a gyárakat, a raktárkészleteket, a mezőgazdasági tennényeket, a hírközlési és közlekedési eszközöket, az ország pénzkészletét. A gyárak, közlekedési eszközök nagyobbik része az európai há-