Száz rejtély a magyar történelemből [antikvár]

MAGYAR-SZLAV-NÉMET GENETIKAI ROKONSÁG Egyedül vagyunk? Az alábbi ábra a magyar és nemzetközi népességek vizsgált mintái közötti genetikai távolságot mutatja be. A távolság 1 alatti értéke lényegében genetikai azonosságot jelent. Az 1 és 2 közötti 13,9 — Keleti nagyrassz 3,8 3.2 2,8 2.3 - - Türk Spanyol Iráni Finn 1,2 - - Német 1,1 - - Szláv Magyar A különböző etnikai csoportok genetikai távolsága (GT) a teljes anyag értékéhez képest genetikai távolságot nevezzük rövidnek, és ez közeli genetikai kapcsolatra utal. A magyar, a szláv és a német értékek az azonosság és a közelség határán vannak, szoros genetikai kapcsolatot jelentenek. A magyar történelem ismeretében ezen nem is csodálkozhatunk, mivel a Kárpát-me-dencében ezzel a két néppel éltünk a legszorosabb kapcsolatban. A mai magyar népesség genetikai állományát elsősorban az elmúlt ezer év, ezen belül is a mohácsi vész utáni események határozzák meg. A minták közül még két népesség esik rövid genetikai távolságra, a finnek és az irániak. Mindkettőt történelmi adatok támasztják alá. A finnek kapcsán érdemes arra is A különböző etnikai csoportok genetikai távolsága utalni, hogy ez azt bizonyítja: nemcsak nyelvi rokonság áll fent e két nemzetet alkotó népesség között. A magyar és iráni közelség is összhangban van . a történettudomány álláspontjával. Eszerint az iráni hatás nemcsak egyes etnikumok, elsősorban a jászok eredetében, hanem az egész magyarság esetében fontos. A türk kapcsolat a mai magyarság szempontjából már elég távolinak ítélhető. Az ősmagyarok részleges türk eredetét tények támasztják alá. De ez a kapcsolat a honfoglalás után lényegében megszűnt, vagy csak nagyon kismértékben, a besenyők, az úzok, a kunok befogadása révén maradt meg. Az azóta eltelt 1100 év elvileg megfelelő hosszúságú időtartamot jelenthetett volna a meglévő türk gének ki-válogatódására. Ez ellen szól azonban egy fontos érv. A finn rokonság