Szemelvénygyűjtemény a művelődéstörténet tanulmányozásához [antikvár]

ELŐSZÓ Művelődéstörténeti szemelvénygyűjteményünk egy olyan tudományterület egyetemi-főiskolai szintU oktatását hivatott szerényen elősegíteni, amely egyetlen lépést sem tehet — sem a múltban, sem a jövőben — a kulturális felépítmény egyes részterületeit (a filozófia és általában az ideológia, a különféle természet- és társadalomtudományok, a művészeti ágak, a nevelés és a közművelődés stb.) történetileg vizsgáló diszcipli-nák eredményei nélkül. Ez nem jelenti azt, hogy a művelődéstörténet (ill. a kulturatörténet) feladata kimerülhet „csupán" a szintetizálásban; a művelődéstörténetnek a kulturát minden esetben mint egészt kell vizsgálnia, melybe beletartozik a kulturális folyámatok mozgása, a korszak kulturális értékrendje, az értékek társadalmi helye és funkciója stb., Ebbe az „egészbe" természetesen beletartoznak a „negativ" - másképpen kifejezve: a szocializmus kulturális öröksége szempontjából számításba nem jövő - kulturális tények és jelenségek is. Nem kétséges, hogy ma az oktatásban (s igy a szemelvénygyűjteményben is) egyrészt a szintetizáciőn; másrészt a jellegzetes, az adott művelődéstörténeti korszakot egyé'-telmUen reprezentáló (többnyire ,,pozitív") eredmények bemutatásán van a hangsúly. A művelődéstörténet tudományának magyar nyelvű irodalma - részben a szintetizáló szerepkörből, részben más okokból következően - nélkülözi az elegendő számú (nemcsak marxista művekre gondolunk!), kisebb-nagyobb korszakot tárgyaló müveket. Nem áll a művelődéstörténetet (ill. kulturatörténetet) tanulók rendelkezésére a források reprezentatív igényű számbavétele sem. A jóhiszemű kritikusban igy bizonyára fölmerül a kérdés, hogy ilyen helyzetben hogyan vállalkozhattam szemelvénygyűjtemény szerkesztésére. Ugy látom, hogy az oktatók előtt csak az egyik alternatíva a ,, jegyzet — szemelvénygyűjtemény - „jegyzet" -utvo-nal. Az oktatás érdekében nem zárkózhatunk el a ,, szemelvénygyűjte mény -jegyzet — szemelvénygyűjtemény"-útvonaltól sem, mégha több buktatóval kell is számolnunk. A tudományos érték, a szerkesztés elvei stb. szempontjából a szemelvénygyűjteményeket két nagy csoportba lehet sorolnunk; áz egyik a tudományos kutatást szolgálja sok-sok prime^ közlésével, a másik pedig az oktatást - azaz a kortárs átlagműveltségű hallgatót. Éppen ezért az utóbbi tipus - ilyen a mi szemelvénygyűjteményünk is - nem idegenked-