Szemelvénygyűjtemény a művelődéstörténet tanulmányozásához I. [antikvár]

ELŐSZÓ Művelődéstörténeti szemelvénygyűjteményünk egy olyan tudományterület egyetemi-főiskolai szintU oktatását hivatott szerényen elősegíteni, amely egyetlen lépést sem tehet — sem a múltban, sem a jövőben — a kulturális felépítmény egyes részterületeit (a filozófia és általában az ideológia, a különféle természet- és társadalomtudományok, a mUvészeti ágak, a nevelés és a közművelődés stb.) történetileg vizsgáló diszciplínák eredményei nélkül. Ez nem jelenti azt, hogy a művelődéstörténet (ill. a kulturatörténet) feladata kimerülhet „csupán" a szintetizálásban; a művelődéstörténetnek a kulturát minden esetben mint egészt kell vizsgálnia, melybe beletartozik a kulturális folyamatok mozgása, a korszak kulturális értékrendje, az értékek társadalmi helye és funkciója stb Ebbe az „egészbe" természetesen beletartoznak a „negatív" — másképpen kifejezve: a szocializmus kulturális öröksége szempontjából számításba nem jövő — kulturális tények és jelenségek is. Nem kétséges, hogy ma az oktatásban (s igy a szemelvénygyűjteményben is) egyrészt a szintetizáción; másrészt a jellegzetes, az adott művelődéstörténeti korszakot egyértelműen reprezentáló (többnyire „pozitív") eredmények bemutatásán van a hangsúly. A művelődéstörténet tudományának magyar nyelvU irodalma — részben a szintetizáló szerepkörből, részben más okokból következően — nélkülözi az elegendő számú (nemcsak marxista mUvekre gondolunk!), kisebb-nagyobb korszakot tárgyaló mUveket. Nem áll a művelődéstörténetet (ill. kulturatörténetet) tanulók rendelkezésére a források reprezentatív igényU számbavétele sem. A jóhiszemű kritikusban igy bizonyára fölmerül a kérdés, hogy ilyen helyzetben hogyan vállalkozhattam szemelvénygyűjtemény szerkesztésére. Ugy látom, hogy az oktatók előtt csak az egyik alternatíva a „ jegyzet — szemelvénygyűjtemény jegyzet"-utvo-nal. Az oktatás érdekében nem zárkózhatunk el a „szemelvénygyűjtemény — jegyzet — szemelvénygyűjtemény"-útvonaltól sem, mégha több buktatóval kell is számolnunk. A tudományos érték, a szerkesztés elvei stb. szempontjából a szemelvénygyűjteményeket két nagy csoportba lehet sorolnunk; az .egyik a tudományos kutatást szolgálja sok-sok primer közlésével, a másik pedig az oktatást — azaz a kortárs átlagműveltségű hallgatót. Éppen ezért az utóbbi tipus — ilyen a mi szemelvénygyűjteményünk is — nem idegenked- 7