Bővebb ismertető
Nagyon sokféleképpen lehet jellemezni azt a történelmi korszakot, amelyben a 20. század végén a ma élő emberi nemzedék benne él. Lehet nevezni a tudományos-technikai forradalom korszakának, hiszen kétségtelen. hogy a tudomány és annak felfedezései alapján a technika a 20. században szinte lélegzetelállító gyorsasággal fejlődik és ez a felgyorsult tudományos-technikai fejlődés egyre erőteljesebben alakítja át elsősorban emberi életünk és együttélésünk külső kereteit, de igen nagy mértékben formálja gondolkodásunkat is.
Korunkat lehet az atom felfedezése és az atomhasadás közben felszabaduló óriási energiák felhasználása korának is nevezni. A ma élő emberiség emlékezetéből aligha lehet kiiktatni annak a szörnyű emlékét, hogy a második világháború befejezésének az utolsó lépéseként 1945. augusztusában két japán város, Hirosima és Nagaszaki felett is atombombák robbantak, sok tíz- és tízezer ember életét kioltva. Annak is tudatában kell azonban lennünk, hogy ma az akkori atombombáknál sokkal hatékonyabb nukleáris fegyverek vannak az atomhatalmak birtokában, amelyek elegendők lennének egy egész lakott föld többszörös elpusztítására is. Ugyanakkor viszont az atomhasadáskor felszabaduló energia, ha békés, építő célokra használják fel, alkalmas arra, hogy segítsen megoldani az emberiség életében egyre erőteljesebben jelentkező energia-problémákat.