Részlet
"Aki hátra nem világít, előre sem"
(Illyés Gyula)
Az egérfogó
1919. SZEPTEMBER 30-án utoljára játszott Hunyadi téri otthonában a kolozsvári Magyar Színház társulata. Shakespeare Hamletjével búcsúzott az együttes, melynek direktora, Janovics Jenő alakította a román cenzor által erősen csonkított tragédia főszerepét. Szavakat, mondatokat, jeleneteket heréltek a remekműből, ám Arany János fordításában a dán királyfi egy búcsúmondata benne maradt: „Horatio, halott vagyok; te élsz: /...
Részlet
"Aki hátra nem világít, előre sem"
(Illyés Gyula)
Az egérfogó
1919. SZEPTEMBER 30-án utoljára játszott Hunyadi téri otthonában a kolozsvári Magyar Színház társulata. Shakespeare Hamletjével búcsúzott az együttes, melynek direktora, Janovics Jenő alakította a román cenzor által erősen csonkított tragédia főszerepét. Szavakat, mondatokat, jeleneteket heréltek a remekműből, ám Arany János fordításában a dán királyfi egy búcsúmondata benne maradt: „Horatio, halott vagyok; te élsz: / Győzd meg felőlem és igaz ügyemről/A kétkedőket. " - mire a függöny összecsapódott. És nem a játszók dagálya repesztette a nézők fülét, amitől Hamlet óvta színész-barátait, hanem a Történelem fojtotta könnyárba a nézőteret. Miközben a közönség maradásával zokogva tüntetett, a némaságra ítélt igazgató kezének jelzésével a békés hazatérést kérte. De az emberi sokaság maradásával tüntetett. Mire a román hadsereg betört az épületbe, és Kolozsvár magyarságát kiűzte tháliás hónából. Arany drámavégi fordulatával „sort" ugyan nem lőttek a darab végén, de a román katonaság puskatussal ürítette ki Erdély Sors-csarnokát.
Hamlet Claudius lelkiismeretének freudi próbatételeként szervezi a színi előadást, Az egérfogót; hogy példázatjátékkal szembesítse apjának gyilkosát. Kolozsvárt maga a tragédia emelkedett egérfogóvá. Szembesítve a román hatalmat az 1918. december 1-jei gyulafehérvári „egyesülés"-sel, az ármányos hazugsággal majdani szétdaraboltatásunk igazolására. A kétharmados veszteség fölötti fájdalmat legjobb költőink, íróink, Kosztolányi, Karinthy, Móricz, Juhász Gyula visszhangtalanul jajdították a világnak. Herczeg Ferenc pedig 1921-ben nagyidai keserves kacajjal megírta nemzeti létünk abszurd színpadi lenyomatát Baba-hu címmel. Hamlet „tíz-húsz sorból álló mondókát", betoldást ígér színész barátainak, hogy a Gonzago megöletéséről szóló darab élét erősítse Claudius előtt. Nincs filológiai jele, hogy megírta volna, de az előadás így is robbantotta a királyi udvart. Herczeg sorok helyett a győztes hatalom működését szatirikus látomásban világképpé tágítva láttatta; Kosztolányival szólva: „A históriának fintora ez a játék. " S amit Herczeg még nem tudhatott, de késői meg- és túléltek tudunk: képtelenbe forduló XX. századunknak ez csak a kezdetét jelentette.
József Attila-díjas újságíró, kritikus, színigazgató
Ablonczy László mintegy félszáz esztendő töltött a magyar színi életben. Volt a Film Színház Muzsika munkatársa (1978–1989); cikkei és botrányt lobbantó tanulmányai (Alföld, 1974, 1986) mellett a Tiszatáj is gyakran közölte írásait. Az általa 1977-ben szerkesztett Latinovits-füzet (Illyés Gyula, Sütő András, Huszárik Zoltán és mások írásaival) tíz évig raktárban várta feltámadását. A Hitel alapítója (1982). Szerkesztette Sütő András életműsorozatát és Jékely Zoltán drámakötetét. 1990 februárjától Strasbourgban élt, a Magyar Fórumot tudósította. 1991 áprilisában a Nemzeti Színház igazgatójává nevezték ki, megbízatását 1994-ben megújítva 1999-ig vezette a társulatot. Majd 1999-től 2005-ig Párizsban élt és írt. A mai napig Tamási Áron munkássága mellett a magyar színházi élet történetét és a belügyi levéltár erősen hiányos színi anyagait kutatja.
Videó:
A Nemzeti varázskörében - Portréfilm Ablonczy Lászlóról (előzetes)
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.