Turai népszokások [antikvár]

Könyvünk, mint címe is elárulja, népszokásokról szól, azokat tárgyalja, foglalja egybe, melyek az emberi élet vagy a naptári év egyes, nem is mindig kimagasló eseményéhez vagy időpontjához kapcsolódnak. Főbb csoportjai az élet három szüksége, vagyis a családi élethez kapcsolódó szokások, különösen a születés, házasság, halálozással kapcsolatosak; a jeles napok, a naptári év egyhangúságát évről évre megszakító dátumok, melyekről bizonyos oknál fogva különösebb módon megemlékeznek; és a gazdasági élethez kapcsolódó szokások. Ezekbe olvasztottuk bele a többi szokásokat is, mint a törvényes élet, vallásos élet, társas élet szokásai, amilyenek pl. a bíróválasztás, bérmálás vagy a fonó. Lehetnek egyes részek, melyek első olvasásra nem tartoznak szorosan a szokások világába, pl. a böjttel kapcsolatosan gyűjtöttük az egyes böjti eledeleket készítési módjukkal együtt, a szokásokhoz tartozónak vettük a kenyérsütést, mely számtalan keresztvetésével, vagy a dagasztáskor követett babonák révén ide is kívánkozik, nemcsak az anyagi kultúra táplálkozási fejezetébe. Mindezeket a szokásokat egyetlen községnek - Túrának - keresztmetszetében szeretnénk bemutatni. Nemcsak a recens anyagot, vagyis a nép között még ma is élő, vagy legalábbis fellelhető szokásokat mutatjuk be, hanem ahol erre mód nyílt, a történeti anyagot is a levéltárak aktáiból. Ez utóbbiból, egy rövid áttekintés után, csak azt mutatjuk be, amely népszokást örökít meg, vagy témakörünkkel kapcsolatban valóban a népre vonatkozik. Pl. szerepel a község gazdagsága a XVIII. század folyamán: mert valóban gazdag, azért tud több tanítót tartani, mint a szomszédos falvak, melyekben egyetlen mester oktat. Részletesebb a templom különböző korú restaurálásainak említése is, részben, mert a nép sürgette, részben mert maga is hozzájárult a tatarozáshoz, építéshez igával, kézi erővel, végül pedig, mert a templom a vallásos élet és az ezzel kapcsolatosan kialakult szokások egyik fókusza. Ezért idézünk sokkal kevesebbet az uradalmi levéltárból, mint a canonica visitatiokból, amannak adataiból inkább az uradalomra, gazdálkodásra, emebből a nép életére és szokásaira következtethetünk.