Bővebb ismertető
Mindannyiunk művelődési otthonának ára van. És közös gondolkodást, a témába való alapos belegondolást kíván, ezek eredményeképp pedig a jelenlegi struktúrák átigazítását igényli. Ez utóbbi a szükséges pénz előteremtésénél is nagyobb feladat, hiszen nem véletlen, hogy tizenöt esztendő múltán sem történt 'rendszerváltozás' a közösségi művelődés területén. Hogy valaminek történnie kell, nem vitás. Egyrészt, mert sok helyütt sokunk bánatára leépül a művelődési otthoni rendszer. Ahol még fellelhető, egyre gyakoribb, hogy takaréklángon működik. Másrészt, mert megjelentek a civil intézmény működtetés változatos formái. Kondoroson a helyi kulturális életet szervező egyesületé az épület; Szombathely peremkerületeiben, Herényben, Zanaton, Gyöngyöshermánban önkormányzati tulajdonban dolgoznak egyesületi tagok a környékbeliek szolgálatára. Derecskén a mozit működtetik évtizede civil alapon, és már ifjúsági házzá bővítették azt. Hajdúnánáson, Csengerben ugyancsak a volt mozi épületében szerveznek kulturális, művelődési tevékenységeket egyesületbe szerveződött fiatalok. Nyíregyháza belvárosában ifjúsági házat, Tiszacsécsén, Győrvárott az egész falu művelődési otthonát üzemeltetik egyesületi keretben. Börcsön, Oszkón és másutt civil falu szépészeti-értékmentő szándékból lett helyi közösségi művelődési tevékenységrendszer; Hajdúbagoson, Kajdacson, Alsómocsoládon és még sok helyütt a teleházi funkcióból bomlott ki közösségi művelődési folyamat. Szigetvárott ugyancsak egyesület szervezi a helyi és a kistérségi közösségfejlesztői munkát. Vajon még hány településen, településrészen lehetne így, ha folyamatos állami figyelem gyámolítaná a civil önkéntességet mindenütt? Beke Pál