Szólnak, intenek, óvnak [antikvár]

Szilágyi ​Károly ezúttal olyan magyar és magyar vonatkozású eszme- és művelődéstörténeti válogatást adott közzé, amely párját ritkítja. Egy kötetben van jelen a felvidéki író, Dobos László, az újvidéki/belgrádi műfordító-tanár Sava Babić, a budapesti /pécsi/ zalaegerszegi szívsebész, Papp Lajos professzor, a lendvai, immáron ljubljanai magyar képviselővé vált irodalomtörténész, Göncz László, és a legolvasottabb, legtöbbet játszott, kitűnő (dráma)író, Szakonyi Károly. Meg még több mint harminc, európai hírű alkotó, akiknek gondolatai, egymást is erősítve válnak Szilágyi Károly mikrofonja, tolla és jegyzetfüzete által magyarságképpé, egységes egésszé. Ilyenformán kötetében Szilágyi még a megfordíthatatlant is megfordítja, mert igenis szól hozzánk Galgóczi Erzsébet, Szabó Magda, Juhász Gyula és a nem sokkal a kötet megjelenése előtt eltávozott, legnagyobb kortárs magyar építész, Makovecz Imre is. Szólnak, intenek és óvnak. Tehetik, mert a szerző tud kérdezni, és hagyja beszélni alanyait, a gondolataikra kíváncsi, ismeri „hőseit", tud idézni, eszköznek tekinti a mikrofon-tollat, s nem magát mutogatja Csoóri Sándor és Nemeskürty István tanár úr, Tolcsvay Béla zenész és Koltay Gábor filmrendező, vagy a huszadik század végén országot alapító Milan Kučan szlovén elnök előtt. Így tudhatjuk meg, hogy „Mi történt velünk?" az elmúlt bő 25-30 évben, amelyet a szerző által készített igényes beszélgetések idősávja lefed, legyen a beszélgetőtárs költő, közgazdász, író, polgármester vagy karmester. (…) Térben és időben is mozgunk, miközben „csak egy könyv" van a kezünkben, amely dacol a térrel és az idővel, ezért (is) olvasható Szabadkán és Pozsonyban, Pesten és Torontóban vagy bárhol a világon, ahol magyarok élnek. És ezért olvashatja az idősebb nemzedék, akár magát és gondolatait is viszontlátva a kötetben, és olvashatják a fiatalok is, akik elődeiket, kortársaikat láthatják, s bőven találhatnak benne akár példaképet is.