Tessedik városa hajdan és ma [antikvár]

Szarvason és környékén az első régészeti kutatások 1870-1920-ig folytak Haan Lajos, Zsilinszky Mihály, Benka Pál, Krecsmarik Endre és mások kezdeményezésével. Kutatásaikról tanulmányok és önálló kiadványok jelentek meg. Helyi múzeum hiányában a leletek a környező múzeumokba, a szarvasi gimnáziumba és tanítóképzőbe kerültek. Az 1920-40-es években számottevő régészeti feltárás nem volt, a földmunkákkal időnként előkerült leletek többsége elkallódott. Jelentősek voltak viszont a Tessedik Sámuel munkásságáról megjelent forrásértékű művek - elsősorban Nádor Jenő kutatásainak eredményeként. Néprajzi gyűjtés ezekben az években nem folyt.