A Magyar Tudományos Akadémia palotája [antikvár]

Részlet a könyvből: "Az Akadémia gyönyörű palotája reánk nézve kettős jelentőséggel bír: egyfelől a század harmadik nagyedének legsikerültebb építési alkotása a fővárosban; másfelől meg legrégibb tagja annak a hosszú palotasornak, mely az egykor szerény, vidékies jellegű Budapestet a jelenkor legszebb városai közé emelte." Pulszky Károlynak, a jeles művészettörténésznek 1892-ben megfogalmazott szavai lényegében ma is érvényesen határozzák meg a palota helyét Budapest építészettörténetében és városképében. Érdemes tehát a mai látogató eligazítása céljából kézbe adnunk az épület leírását és keletkezési körülményeinek rövid összefoglalását. A magyar tudományos élet legfelső irányító szerve, a Magyar Tudományos Akadémia társadalmi kezdeményezésre 1825-ben alakult meg. Működésének első negyven esztendejében nem rendelkezett saját otthonnal, először a mai Gresham-paota helyén állott Deron-, később Nákó-ház első emeletén, majd a Petőfi Sándor utca 3. szám alatti Trattner-Károlyi-ház I. és II. emeletén székelt. Az üléseket a Vármegyeházán, majd felépülése után a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében tartották.